Kádár-kocka: szükséges vizsgálatok, lehetséges felújítások, 1. rész

Mit tegyél, ha a „kockád” külső határoló szerkezetét – szigetelés szempontból –szeretnéd jellemezni, vizsgálni, felújítani? Vegyük górcső alá együtt! 

Érdemes számba venni mindazon főbb épületszerkezeteket, melyeket összefoglaló néven burkolatnak vagy a ház „bőrének” is nevezhetünk: 

  • lábazat
  • külső fal
  • külső nyílászárók
  • tető
  • (talajon fekvő padlószerkezet)
  • (zárófödém)

Külső burokhoz tartozik valamennyi szerkezet, mely a – jellemzően – fűtött, belső teret elválasztja a külsőtől. Érezhető, hogy ezen meghatározás nem elég pontos. Vannak nem fűtött belső terek, vannak terep alatti, feletti tereink. Beszélhetünk az épület homlokzatához tartozó burkolatokról, szerkezetekről és olyan belső „határokról”, melyek kevésbé láthatók, de mind szerkezeti, mind épületfizikai szempontból fontosak. Utóbbiak körébe tartoznak a fent zárójelbe tett szerkezetek. 

Ebben a blogcikkben a „láthatókról” lesz szó. Először azt tárgyaljuk, amit látunk, tehát a lábazat- és falburkolatot. 

A Kádár-kocka jellemzően kő vagy vakolt lábazattal, vakolt falakkal épült. Általában az ezekhez használt anyagok – például cementes vakolt lábazat, kőporos vakolat – a kor építési szokásainak és elvárásainak tökéletesen megfeleltek. Sokszor ma is, több évtizeddel építésük után is jó állapotban vannak. Ez azt jelenti, hogy a mögöttes szerkezethez való tapadásuk, kötésük megfelelő. Csapadék- és fagyálló burkolatokról van szó. Ugyanakkor sok esetben nedves, lemálló lábazati felületekkel, repedt vakolattal találkozunk. Ennek legjellemzőbb oka:

  • talaj felől érkező nedvesség felszívódása
  • csapóeső általi ázás
  • a cementes lábazatburkolat nedvszívó hatása
  • vízzel telítődés
  • fagyási ciklusok nagy száma, anyagelfáradás
  • belső tér felől érkező pára, nedvesség hatása
  • szerkezeti károk (süllyedés, törés). 

 

A fentiekből is láthatod, hogy önmagában a burkolatról beszélni lehetséges, de nem elégséges. Mivel ezen burkolatok mögöttes szerkezetekhez csatlakoznak, sokkal jobban jársz, ha ezeket együtt szemléled, kezeled a kérdést. Tehát fontos, hogy a lábazatnál és a felmenő falaknál tudd, miből épültek. Minden esetben beton, vasbeton, de legnagyobb részt égetett kerámia elemekkel találkozhatsz. Abban az esetben, ha részben vagy teljesen alápincézett a ház, előfordulhat, hogy a pince kiemelkedik a terepből, így a pince fala válik lábazattá. Ekkor beton, vasbeton szerkezettel is találkozhatsz. Ha nem épült pince, akkor vagy beton, vasbeton lábazattal, vagy részben tégla lábazati fallal lesz dolgod. A felmenő falak esetében szinte kizárólag téglafalakkal épült a ház. Minden kornak megvan a jellemzően „korszerű” építőanyaga. A Kádár-kockák építésekor ezek a falak kevéslyukú, vagy soklyukú kisméretű téglából, kettősméretű téglából, késői korszakában nagyobb méretű égetett kerámia falazóblokkból (pl. B30-as tégla) épültek. 

 

Amit biztosan tudhatsz: 

  • vizsgálni kell a burkolatok, szerkezetek nedvességtartalmát
  • a lábazat biztos nagyon nedves
  • a lábazat és a fal nem felel meg a mai energetikai, hőtechnikai követelményeknek
  • sok esetben – főleg a lábazatnál – burkolati anyagváltásra lesz szükség
  • utólagos vízszigetelésre lehet szükség
  • utólagos hőszigetelésre lesz szükség. 

 

Következő bejegyzésünkben megnézzük, hogyan kezeljük a nyílászárókat, miért, hogyan érdemes a tetőtér-beépítéseknél több fényt beereszteni a belső térbe és mindez hogyan függ össze a most tárgyalt alapokkal. 

 

Páricsy Zoltán építészmérnök további írásait ITT találod, a honlapját pedig ezen webcímen éred el: https://www.paricsystudio.hu 

 

 

Te vásárolnál Kádár-kockát felújítási, tetőtér-beépítési szándékkal?

Ezt a bejegyzést 2021. január 9-én tettük közzé.