Sátortető vagy nyeregtető? Melyik a jobb?

Biztos észrevetted, hogy amikor egy épület tetőjéről, magastetőről van szó, az emberek többsége előszeretettel nevezi valamennyit sátortetőnek. Nem tudom biztosan, miért van ez így, de ha tovább olvasol, megtudhatod, hogy mit jelent a sátortető és milyen tetőtípusok léteznek még. Tarts velünk!

Honnan eredhet a sátortető kifejezés a köznyelvben? Talán egyfajta lelki viszonyulás a mindenkori védelmet jelentő burokhoz, aminek az egyik legegyszerűbb változata a sátor. Épp akkora, hogy kellően védjen az időjárás viszontagságaitól, de még pont beleférsz, a legszükségesebb feltételeket kielégíti. Így lehet, hogy szinte mindenki ezt a kifejezést használja, amikor egy több síkból álló tetőről beszél. Persze a sátrak sem egyformák, vannak hosszúkásak, kupola szerűek, ívesek vagy éppen összetettek, több térből állók. De ha egy gyerek sátrat rajzol, többségében egy háromszög keresztmetszetű formát vet papírra. 

Az építészetben másképp értelmezzük ezt a kifejezést. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a „sátortető” az a tetőtípus, melynél – egy négyzet vagy téglalap formájú alaprajzú házat feltételezve, mint például a Kádár-kocka – a ház mindegyik külső falánál ereszvonal van, onnan minden oldalról emelkedik a tető, hogy aztán egy pontban, vagy egy rövidebb vízszintes gerinc mentén találkozzanak. Mint egy szögletes, csúcsos kalap. Az eső minden irányban lefolyik róla, majd a kalap karimájánál lecsorog. A „nyeregtető” – mint a ló hátán átvetett nyereg – az, ahol két egymással párhuzamos szemközti külső fal ereszvonalától két tetősík emelkedik és egy vízszintes gerinc mentén találkozik egymással. Ez egy hosszúkás tető, ahol az eső két oldalra, két ereszvonalhoz csurog le a tetőről. Ez a klasszikus értelemben vett „sátor” forma, innen a zavar. 

Érezhető, hogy ugyanakkora ház sátortetővel vagy nyeregtetővel való lefedése merőben más formájú, karakterű, belső terű házat eredményez. Ez nem csak építészeti formálás, környezetbe illeszkedés, településképi szempontból izgalmas kérdés, hanem tartószerkezeti következményei is vannak. A padlás-, tetőtér kihasználásának lehetőségei is különböznek a két esetben. 

A tető alapesetben az eresz mentén támaszkodik az alatta lévő falakra, tehát itt tartószerkezetnek kell lennie. A sátortetőnél ez értelemszerűen kétszer annyi, mint a nyeregtetőnél. A nyeregtető esetében adódik két „végfal” – mintegy a ház arcai –, melyek lezárják a tetőteret, hiszen ezen oldalakon ugye nem építesz tetőt, marad a fal. A sátortető esetében a belső tér minden irányból szűkül, hiszen a tetőtér szélén alacsonyabb a tér, mint beljebb. A nyeregtetőnél ez csak két oldalon igaz. Mindkét tetőnél számolhatsz belső támaszokkal, de a sátortetőnél ennek nagyobb a valószínűsége. 

A sátortető esetében a belső tér, így a fűteni kívánt tér is kisebb. A belső tér központos, többnyire két tengely mentén szimmetrikus. Ugyanez a nyeregtetőnél pont fordítva van. 

Nyilván a fenti leírás nagyon leegyszerűsítő (azonos alaprajz, méret, tetőhajlásszög), de talán így könnyebben érthető a két tetőforma közötti különbség és ezek következményeivel könnyebben számolsz. A téma összetett, a szempontok különbözők, tehát a címben feltett kérdésre valójában nincs igazi válasz. 

Páricsy Zoltán építészmérnök további írásait ITT találod, a honlapját pedig ezen webcímen éred el: https://www.paricsystudio.hu      

Ezt a bejegyzést 2021. július 29-én tettük közzé.