Meddig nyújtózkodhatunk? Milyen magas házat építhetünk?

Egyszerűnek tűnő kérdések, összetett válasz. Ezzel a bejegyzéssel abban nyújtunk segítséget Neked, hogy megismerhesd, mit is jelent az épületmagasság. Ennek megértését gyakorlati példával is szemléltetjük.

Tisztázzuk, mit értünk „helyi szabályok” alatt. Magyarországon az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) hivatott általános, országos szinten szabályozni az építési lehetőségeket, módokat. A helyi építési szabályzat (HÉSZ) a konkrét település sajátosságainak figyelembevételével további előírásokat fogalmazhat meg. Szabályozza a település- és utcaképet, az épületek méretét, telepítési módjait, meghatározza az anyaghasználatot, színeket és az adott település karakterét, annak építészeti, kulturális, természeti értékeit befolyásoló beavatkozásokat (pl. Településképi kézikönyv). 

A megengedett beépítési magasságot a helyi építési szabályzatban egységesen szabályozzák. E szabályozás egyik összetevője az épületmagasság. Az épületmagasság fontos paraméter, de nem azonos az építmény-, a homlokzat-, a párkány-, vagy gerincmagassággal. Nem azt jelenti, hogy milyen magas a házunk. Sokféleképpen értelmezik, de tegyünk rendet! 

Az épületmagasság definíciója (OTÉK): 

„33. *  Épületmagasság („Ém”): az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.” 

(Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700253.KOR) 

Olyan, mintha elkészítenénk a házunk terepbe illesztett makettjét, széthajtogatnánk a homlokzat – fentiek szerinti – terepvonal feletti részét, kiszámítanánk ennek felületét és elosztanánk a széthajtogatott „homlokzat” vízszintesen mért hosszával. Igen ám, de egy házat sokféleképpen formálhatunk, ami ugyanolyan tervezési program mellett is különböző számítási eredményre vezet. 

 

Épületforma példa Klasszikus épületforma

Példa ugyanazon terepre tervezett lakóépület formai alakítására. 

 

Az épületmagasság számítása bonyolult, ezért illusztrációként bemutatunk egy példát. Hegyoldal, részben terepbe süllyesztett épület, egyszerű forma 

Homlokzati rajz, számítással

 Kiterített homlokzati rajz és számítás 

 

Tetőtereink megvilágításához hol tetősík ablakokat, hol a síkból kiugró ablakokat, erkélyeket tervezünk. Ezek a tető hajlásszöge, a kiugrás mértéke szerint befolyásolják a fenti számítás eredményét. A tetősíkablakok jellemzően nem okoznak gondot, mert beépítésük során nem változik a tető geometriája, így az épületmagasság sem. A tetőinken megjelenő egyéb szerelvények (pl. kémény, antenna) a számításnál figyelmen kívül hagyhatók. 

Az épületmagasság definíciója, számítási módja időnként változik, az épületmagasság megengedett mértéke helységenként eltérő lehetFigyeld az aktuális rendeleteket! 

 

További segítségre lenne szükséged? Írd meg kommentben vagy kérdezz szakértőinktől!

Páricsy Zoltán építészmérnök további írásait ITT találod, a honlapját pedig ezen webcímen éred el: https://www.paricsystudio.hu


Ezt a bejegyzést 2020. július 12-én publikáltuk.