A födémmegerősítés lehetőségei a Kádár-kockában

Meghoztad a döntést: irány a padlás! Előző bejegyzésünket olvasva már megismerted, miért és mit kell megvizsgáltatnod a födémet. Sőt, már vázlatokat is készít(t)ettél leendő lakrészedről. Kiderült, hogy van egy kis probléma. 

Mik lehetnek ezek? 

• kicsi a födém teherbírása, mert: 
• a beépítés után a szerkezeti és hasznos terhek nagyobbak, mint amire méretezték a födémet 
• az új terheket nem bírja el tönkremenetel nélkül a födém, mert: 
• gyenge a gerenda 
• túl ritkán fektették a gerendákat 
• gyenge a beton tálca 
• eleve túlterhelt a födém 
• a födém acélgerendái korrodáltak, sérültek 
• a fafödém gerendái sérültek (anyagkár, rovarkár, vizesedés, keresztmetszet) 
• a teherbírással nem lenne baj, de túl nagy lenne a födém lehajlása, alakváltozása (anyagtörések, repedések jöhetnek létre, zavaró látvány, rossz érzést kelt, beleng a szerkezet) 
• olyan helyre tervezed a belső lépcsőt, ahol több gerenda fut a födémben, és azokat ki kellene bontani 
• pont „rossz helyen” támaszkodik a tetőszerkezet a födémre, útban van 
• veszélyes hulladéknak minősül a salakfeltöltés, kezdeni kell vele valamit. 

Mit tehetsz? 

• a szakmai vizsgálatokon már túlvagy (építész, statikus, faanyagvédelmi szakmérnök) 
• kaptál javaslatot, melyek jellemzően kétfélék lehetnek: 
• csökkenteni kell az új teher mértékét 
• födémerősítés szükséges. 

Súlyelemzésről beszélünk, tehát azt is meg kell vizsgálnod, hogyan tudsz „felesleges” terhet levenni a mostani födémről. Például eltávolíthatod a: 

• beton aljzatot (komoly rezgéssel, zajjal és porral jár) 
• salakfeltöltést (elemezni kell annak veszélyes voltát, óvatos munkát igényel, csökken a födém léghanggátlása). 

Ilyenkor számíthatsz arra, hogy a födém „megkönnyebbül”, lehajlása csökken, repedezik a mennyezeti vakolat. 

Kevesebb terhet csak úgy tudsz felvinni a födémre, ha könnyebb, száraz technológiával beépíthető anyagokkal dolgozol. Ilyenek a: 

• száraz aljzatok (építőlemezek, padlóhoz való gipszkartonok) 
• szerelt válaszfal (pl. gipszkarton vagy faszerkezetű válaszfal) 
• könnyebb feltöltés (hőszigetelés, könnyűbeton) 
• könnyű padlóburkolat. 

Ha mindezek ellenére szükség van a födém megerősítésére, azt megteheted: 

• vasbeton gerendás födémnél: 
• felbetonnal (hálós vasalással, a gerendák felett) 
• nagyobb vastagságú vasalt beton réteggel (gerendákkal együttműködően, felettük átfutóan) 
• fafödémnél: 
• gerenda keresztmetszetének növelésével (deszka- vagy pallópár erősítés, magasítás) 
• gerendasűrítéssel (köztes helyen gerendákkal, pallókkal) 
• gerenda magasítással (a régire rátett és azzal összefűzött újjal) 
• kiegészítő acélszelvénnyel, gerendával (a meglévő gerendák között) 
• vagy a meglévő födém felett új födém építésével (ritkán, végső esetben fordul elő).
   

Szándékosan nem soroltunk olyan megoldásokat, amik új fedélszerkezettel vagy a megerősített fedélszékre felfüggesztéssel jár. Ezek bonyolult, többe kerülő, nehezebben kivitelezhető megoldások, bár hozhatnak jobb eredményt. 

Maga a megerősítés önmagában tartószerkezeti feladat, ugyanakkor a tetőtér beépítése során más követelményeknek is meg kell feleltetni a szerkezeteket: 

• akusztika (hanggátlás, különösen, amikor az alsó és felső szintet mások lakják) 
• tűzvédelem 
• használati víz elleni szigetelés kényszere (tetőtéri fürdő, zuhanyzó esetében). 

Szokványos probléma a födémmegerősítés, számtalan esetben szükség van rá. A fenti leírás alapján talán logikusnak is tűnik. Mégse tedd egyedül! Összefüggéseiben vizsgálni szükséges szerkezetekről van szó, sok-sok apró részlet befolyásolja, mit tervezünk. 

Páricsy Zoltán építészmérnök további írásait ITT találod, a honlapját pedig ezen webcímen éred el: https://www.paricsystudio.hu 

Ezt a bejegyzést 2021. március 6-án tettük közzé.