A födémmegerősítés lehetőségei a Kádár-kockában
Meghoztad a döntést: irány a padlás! Előző bejegyzésünket olvasva már megismerted, miért és mit kell megvizsgáltatnod a födémet. Sőt, már vázlatokat is készít(t)ettél leendő lakrészedről. Kiderült, hogy van egy kis probléma.
Mik lehetnek ezek?
- kicsi a födém teherbírása, mert:
- a beépítés után a szerkezeti és hasznos terhek nagyobbak, mint amire méretezték a födémet
- az új terheket nem bírja el tönkremenetel nélkül a födém, mert:
- gyenge a gerenda
- túl ritkán fektették a gerendákat
- gyenge a beton tálca
- eleve túlterhelt a födém
- a födém acélgerendái korrodáltak, sérültek
- a fafödém gerendái sérültek (anyagkár, rovarkár, vizesedés, keresztmetszet)
- a teherbírással nem lenne baj, de túl nagy lenne a födém lehajlása, alakváltozása (anyagtörések, repedések jöhetnek létre, zavaró látvány, rossz érzést kelt, beleng a szerkezet)
- olyan helyre tervezed a belső lépcsőt, ahol több gerenda fut a födémben, és azokat ki kellene bontani
- pont „rossz helyen” támaszkodik a tetőszerkezet a födémre, útban van
- veszélyes hulladéknak minősül a salakfeltöltés, kezdeni kell vele valamit.
Mit tehetsz?
- a szakmai vizsgálatokon már túlvagy (építész, statikus, faanyagvédelmi szakmérnök)
- kaptál javaslatot, melyek jellemzően kétfélék lehetnek:
- csökkenteni kell az új teher mértékét
- födémerősítés szükséges.
Súlyelemzésről beszélünk, tehát azt is meg kell vizsgálnod, hogyan tudsz „felesleges” terhet levenni a mostani födémről. Például eltávolíthatod a:
- beton aljzatot (komoly rezgéssel, zajjal és porral jár)
- salakfeltöltést (elemezni kell annak veszélyes voltát, óvatos munkát igényel, csökken a födém léghanggátlása).
Ilyenkor számíthatsz arra, hogy a födém „megkönnyebbül”, lehajlása csökken, repedezik a mennyezeti vakolat.
Kevesebb terhet csak úgy tudsz felvinni a födémre, ha könnyebb, száraz technológiával beépíthető anyagokkal dolgozol. Ilyenek a:
- száraz aljzatok (építőlemezek, padlóhoz való gipszkartonok)
- szerelt válaszfal (pl. gipszkarton vagy faszerkezetű válaszfal)
- könnyebb feltöltés (hőszigetelés, könnyűbeton)
- könnyű padlóburkolat.
Ha mindezek ellenére szükség van a födém megerősítésére, azt megteheted:
- vasbeton gerendás födémnél:
- felbetonnal (hálós vasalással, a gerendák felett)
- nagyobb vastagságú vasalt beton réteggel (gerendákkal együttműködően, felettük átfutóan)
- fafödémnél:
- gerenda keresztmetszetének növelésével (deszka- vagy pallópár erősítés, magasítás)
- gerendasűrítéssel (köztes helyen gerendákkal, pallókkal)
- gerenda magasítással (a régire rátett és azzal összefűzött újjal)
- kiegészítő acélszelvénnyel, gerendával (a meglévő gerendák között)
- vagy a meglévő födém felett új födém építésével (ritkán, végső esetben fordul elő).
Szándékosan nem soroltunk olyan megoldásokat, amik új fedélszerkezettel vagy a megerősített fedélszékre felfüggesztéssel jár. Ezek bonyolult, többe kerülő, nehezebben kivitelezhető megoldások, bár hozhatnak jobb eredményt.
Maga a megerősítés önmagában tartószerkezeti feladat, ugyanakkor a tetőtér beépítése során más követelményeknek is meg kell feleltetni a szerkezeteket:
- akusztika (hanggátlás, különösen, amikor az alsó és felső szintet mások lakják)
- tűzvédelem
- használati víz elleni szigetelés kényszere (tetőtéri fürdő, zuhanyzó esetében).
Szokványos probléma a födémmegerősítés, számtalan esetben szükség van rá. A fenti leírás alapján talán logikusnak is tűnik. Mégse tedd egyedül! Összefüggéseiben vizsgálni szükséges szerkezetekről van szó, sok-sok apró részlet befolyásolja, mit tervezünk.
Vennél Kádár-kockát tetőtér-beépítési szándékkal? |
Páricsy Zoltán építészmérnök további írásait ITT találod, a honlapját pedig ezen webcímen éred el: https://www.paricsystudio.hu
Ezt a bejegyzést 2021. március 6-án tettük közzé.

Páricsy Zoltán