A Kádár-kocka és az energiahatékonyság találkozása

Közhiedelem terjeng a Kádár-kockáról, miszerint nem áll túl jól a szénája energiahatékonyság terén. Ez elég erős kifejezés, kissé borúlátó. Jogos állítás vagy sem? Ennek járunk most utána.

A kérdés boncolgatásakor légy következetes és szigorú, abból nagy baj nem lehet. A Kádár-kockák a koruknál fogva sok tekintetben elavult épületek. Tartószerkezeti szempontból megfelelők, sokszor jó alaprajzi elrendezésűek, praktikusak és pont annyit tudnak, amennyit az építéskor elvártak tőlük. Ez az egykori energetikai követelményekre is vonatkozik. Valljuk be, ezen épületek megszületésekor egyáltalán nem az energiahatékonyság, a hőszigetelés és a nyári túlmelegedés elleni védelem mértéke volt a fontos. Szinte egyáltalán nem foglalkoztak akkor ezzel, de persze ez is erős túlzás. Abban az időszakban a kevesebb pénzért megvehető és gyakorlatilag teljes mértékben államilag szabályozott energiaforrások, díjak mellett ez volt az egyik legkevésbé fontos kérdés. Lakni kellett. Lakni praktikus és gyorsan felépíthető, szinte bárhol telepíthető házakban. És sok embernek kellett gyorsan otthont adni. Erre volt jó a Kádár-kocka. 

A világ változott, ezek a házak is öregedtek, a gazdaság piaci alapokon kezdett működni és ennek megfelelően mi magunk, akik ezekben a házakban lakunk, minden nap érezzük, hogy fenntartásuk egyre többe kerül. Te is rádöbbensz, hogy számodra is egyből sokkal fontosabbá válik az energiahatékonyság kérdése. 

Az eredeti kérdés annyiban jogos, hogy a Kádár-kocka, mint típus messze nem elégíti ki a mai hatályos energetikai követelményeket. Tehát a kérdés helyénvaló. Az igazi kérdés az, hogy mennyire nem teljesíti, milyen mértékű és jellegű felújításra van szükséged ahhoz, hogy gazdaságosabban tudd fenntartani a házad. 

Érdekes feladat, hiszen – különösen, ha a blogjainkat rendszeresen olvasod – tudhatod, hogy a hideg elleni védekezés akkor ér valamit, ha teljeskörű, ha a védelmi zóna (termikus burok) folyamatos, nincsenek relatív hőhidak az épületekben, szerkezetekben. Ez könnyen átlátható, de az energetikai felújításkor sokszor meglepődünk, hogy milyen munkákkal állunk szemben. 

Az egész épület elavult. Tehát a padló, a födém, a fal, nyílászáró, tető, minden. Ha a védelmi burkot, a „télikabátot” okosan akarod a házadra adni, akkor egyszerre kell a felsorolt szerkezetekkel foglalkoznod. Mindet hőszigetelni kell. A falak, nyílászárók, zárófödém, a tető a legegyszerűbb, mert ezekhez férsz a legkönnyebben. A talajon fekvő padló felbontása, hőszigetelése elég nehéz munka. Ha a felújítás alatt a házban akarsz lakni, már-már megoldhatatlannak tűnhet. De nagyon sok jó példával, bíztató előképpel is találkozhatsz. 

Fontos a mérték. A „télikabátnak” folyamatosnak kell lennie ahhoz, hogy az esetleges relatív hőhidak miatt ne alakuljon ki páralecsapódás, nedvesedés, penészesedés. Figyelj arra, hogy a fent sorolt szerkezetek, felületek külön-külön felújítása helyett inkább mértéktartóan, egyszerre készüljön valamennyit érintően az utólagos hőszigetelés. Az eredeti házad energetikailag rossz. Ne kerteljünk. Viszont, ha teljeskörűen javítasz rajta egy keveset, jobban jársz, mintha kiválasztanál egy szerkezetet és azt „csúcsra járatva” rendbe hoznád, a többit pedig elhanyagolnád. Te sem lennél boldog, ha télen egy meleg sapkában, de vékony kabátban kellene kimenned a dombra hógolyózni. Biztos megfáznál. Jobb, ha teljesen beöltözöl, legfeljebb kicsit hamarabb jössz be a házba melegedni, mint a szomszédod. Ez a házadra lefordítva annyit tesz, hogy károkozás (pl. penész) nélkül jobb lesz a ház energiahatékonysága, kevesebbet fogsz fizetni a fűtésért. 

Páricsy Zoltán építészmérnök további írásait ITT találod, a honlapját pedig ezen webcímen éred el: https://www.paricsystudio.hu         

Ezt a bejegyzést 2023. március 6-án tettük közzé.