Egyszerű-e az „egyszerű bejelentés”?

Az építés egyszerűnek egyáltalán nem nevezhető időszakát a tervezés előzi meg. E kettőt köti össze egy építésjogi, építéshatósági folyamat, melynek eredménye alapján az építési tevékenység végezhetővé válik. E folyamat sokféle, időben, helyileg különbözően szabályozott.

E szövevényes jogi háttér tanulmányozása embert próbáló feladat, de szükséges, hiszen ismeretének hiánya komoly jogi-, építéshatósági- és anyagi következményekkel járhat. Kérj segítséget építésztől, építés hatóságtól, főépítészi hivataltól, jogásztól, de Te magad is tájékozódhatsz az erre szakosodott fórumokon (pl. www.epitesijog.hu, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet; OTÉK, HÉSZ, 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A §). 

Egyszerű bejelentés 

A lakóépületek építését lehetővé tevő létesítési forma. Folyamatosan változó szabályai legfontosabb jellemzői: 

• 300 négyzetméternél nem nagyobb összes hasznos alapterületű új lakóépület vagy lakóépület bővítés esetén alkalmazható 
• közel egy éve a tetőtér-beépítés esetében is lehetővé vált, egyszerűsödött ennek alkalmazása (pl. Étv. 2019. 15.) 
• műemlékekre nem vonatkozik ez az eljárási forma. 

Szerzői jogok 

Meglévő épület esetén mindig meg kell keresnünk az épület eredeti építész tervezőjét, vagy annak jogutódját. A szerzői jog védi az építészeti alkotásokat (egyediség, eredetiség) és kiemelten védi az építészt, akinek egyedüli joga módosítani alkotását, terveit, illetve csak ő adhat erre engedélyt. Utóbbi esetben szerzői joghoz kötött díjat is kérhet a más általi felhasználásért, módosításért. 

A meglévő tetőterek átépítésekor viszont más elbírálás alá esik a csak belső teret érintő és megint más alá a külső megjelenést, vagy épület méretét befolyásoló átalakítás és annak tervezése. Nem mindegy, hogy karbantartás, időszerű felújítás vagy komolyabb átalakítás a célod. 

A tetőtér-beépítés tervei 

A tetőterek beépítéséhez különböző részletezettségű, tartalmú terveket készítünk (pl. felmérési-, vázlat-, engedélyezési-, bejelentési-, településképi-, kivitelezési terv). Jelen esetben, amikor Bejelentési dokumentációról van szó, olyan tervről beszélünk, mely egyszerre alkalmas az eljárás lebonyolításához, jogi értelmezéshez és építéshez, kivitelezéshez. A jogszabály egyértelműen rendelkezik arról, hogy mi ennek a dokumentációnak a tartalma, most csak az építészeti is tartószerkezeti részt említjük meg. 

Tervtől való eltérések 

Előfordulhat, hogy építkezés során szükségesnek tűnik a tervtől való eltérés. Meglévő épület esetében gyakori, hogy a feltárások során korábban nem ismert szerkezetek, nem diagnosztizált állapotú épületrészek, anyagok kerülnek elő. Például egy korábban takart, de az építkezés során előbukkanó korhadt fa elem nem maradhat a helyén, megerősítést, kiváltást, kezelést igényel. Tehát a terv erre vonatkozó része változik. Ezek kezelése, figyelembevétele kötelező. 

Lehet, hogy az épülő tetőtéri lakásod láttán új ötletek, kívánságok merülnek fel Benned. Amennyiben ezek csak a belső teret érintő (pl. egyes válaszfalak helye módosul), főleg esztétikai jellegűek (pl. burkolatok anyaga, színe változik), addig a tervtől eltérés megengedett. Amennyiben ezek komolyabb, például az épület méretét, formáját, tartószerkezetét érintőek, a terv módosítását a jogszabályok szerint az építési munkát megelőzően be kell jelenteni (pl. 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 4. § (2) bek.). 

Páricsy Zoltán építészmérnök további írásait ITT találod, a honlapját pedig ezen webcímen éred el: https://www.paricsystudio.hu

Ezt a bejegyzést 2020. április 5-én tettük közzé.