Ház – oldal – határ: hogyan építhetsz oldalhatárra?

Az építési telek beépítésének sok feltétele és több módja van. Ezúttal az oldalhatáros beépítési móddal ismerkedhetsz meg. Készülj fel velünk, hogy átbeszélhesd az építésszel!

 

Telekvásárlásnál a többség megelégszik azzal, hogy az eladó közli a „varázs adatot”: a telek beépíthetőségének mértéke x százalék. Megmondja, hogy a telek területéhez viszonyítva, mekkora alapterületű házat építhetsz. Ha ez nagy szám, hátra dőlsz, érzed, igen, ez kell neked, ekkora házat szeretnél építeni. Kevesen kérdezik meg, hogy ez milyen alapterületre vonatkozik, belső hasznos vagy a külső kontúr mentén számolt alapterületre. Arra pedig igen kevesen figyelnek, hogy mik az egyéb beépítési feltételek. 

 

Fontos kérdés a ház elhelyezésének szabályozása. Sokféle településkép, beépítési mód alakult ki a történelem során. A telkek szélessége, az épületek egymáshoz való viszonya, a körülöttük megtartott szabad terület, udvar például a domborzati viszonyok, a gazdálkodás, az építési anyagok, a tűzvédelem, a telkek ára szerint alakultak ki. 

 

Az egyik beépítési mód az oldalhatáros beépítés. Ebben az esetben a kijelölt oldal kerítésétől számított 3,0 méteren belül kell a ház oldalfalának lennie. Ezt pontosan az OTÉK fogalmazza meg. 

 

Az építési telkek, telkek beépítési módjának meghatározása *  

 

  1. § (1) *  Az építési telek, - továbbá, ha indokolt - a telek beépítési módját a helyi építési szabályzatban az építési határvonalakkal meghatározott terület, az építési hely határozza meg úgy, hogy…

b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén annak egyik építési határvonala a telek egyik oldalhatára, szemközti építési határvonala és a telek másik oldalhatára között beépítetlen telekrész legyen,” 

 

„(3) *  Az oldalkert legkisebb szélessége 

a) a helyi építési szabályzatban megállapított érték, 

b) a helyi építési szabályzat által elismert kialakult állapot vagy…” 

 

Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai 

 

„c) az oldalhatárra kiépített épület esetében a szomszéd ingatlan tulajdonosának hozzájárulása esetén a szomszéd ingatlanra átnyúlhat, 

azzal, hogy az érintett telkek beépítettsége ennek megfelelően eltérhet … megengedett legnagyobb beépítettség mértékétől, az utólagos hőszigetelés és homlokzatburkolás által elfoglalt terület mértékével.” 

 

Épületek közötti legkisebb távolság * 

 

„(3) Az oldalhatáron álló beépítési módú telken az oldalhatáron álló épület esetén, annak eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével. 

(4) *  Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet…” 

 

Forrás: OTÉK - 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (jogtar.hu) 

 

Az idézet nem teljeskörű. Vásárlás, építés előtt feltétlenül kérj segítséget Építésztől, az Építési Hatóság munkatársától. 

 

Páricsy Zoltán építészmérnök további írásait ITT találod, a honlapját pedig ezen webcímen éred el: https://www.paricsystudio.hu    

 


Ezt a bejegyzést 2022. január 9-én tettük közzé.