A szintterületi mutató

Általában új ház építésekor a legelőször feltett kérdések egyike: „mekkora házat építhetek?” Erre többen azt a választ adják, hogy: „nézzük meg a telek beépíthetőségének mértékét”. Azonban ez még nem minden, hiszen számos további előírás és szabály is befolyásolja. Közülük az egyik a szintterületi mutató. Ismerd meg mai cikkünkből!

Amikor a telek beépíthetőségének mértékét akarod megismerni, akkor a HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat) megfelelő részében megkeresed a Beépítés mértéke kifejezést, általában egy kis táblázatot, amiben a Beépítési övezeti besoroláshoz igazított adattal mutatják meg, írják elő, hogy milyen alapterületű lehet az a ház, amit a kiszemelt telekre építhetsz. 

Kicsit korai lenne még hátra dőlni, ha tegyük fel egy Neked tetsző számmal találkozol. Ugyanis az építhető ház méretét nagyon sok előírás, szabály befolyásolja. És ezek közül az egyik legbonyolultabb, legfurább a Szintterületi mutató. Nézzük meg, mi az. 

Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a szintterületi mutató az a szám, ami megmutatja, hogy az adott méretű telken legfeljebb milyen összes bruttó alapterületi szinttel bíró házat szabad felépíteni. Ez valami olyasmi, hogy az épületed minden szintjének bruttó, tehát külső kontúrral határolt területét össze kell adnod, majd ezt az összeget el kell osztanod a telek területével. A számítás ennél jóval bonyolultabb, másképp számoljuk a terepszint alatti, feletti és tetőtérrel beépített szinteket, de szeretnénk, ha Építtetőként nagyjából tudnád, miről van szó. A jó hír az, hogy ezt az Építész Tervezőnek kell kiszámolnia. Mégpedig az alábbiak alapján: 

OTÉK 

„A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA 

Építési övezetek, övezetek alapvető követelményei *  

  1. §
     

(6) *  A szintterület számítása során a bruttó alapterületbe nem kell beszámítani az erkély, a függőfolyosó, az oldalt nyitott emeleti folyosó, a tornác, a szabad lépcső, a fedetlen terasz és udvar, a légudvar, a légakna, a belső udvari árkád, a közterülethez csatlakozó árkád, az 1,90 méternél kisebb belmagasságú helyiség vagy helyiségrész bruttó alapterületét, valamint a loggia és a fedett terasz bruttó alapterületének a felét. 

(7) *  A helyi építési szabályzat az egyes építési övezetekhez és övezetekhez kapcsolódóan a szintterületi mutató számításáról - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett - külön rendelkezhet. A fővárosi rendezési szabályzat a szintterület-átlagérték számításáról külön rendelkezik, a kerületi építési szabályzat a szintterületi mutatót és annak számítását ezzel összhangban állapítja meg. 

 

110. Szintterület: az összes építményszint bruttó alapterülete. 

110a. *  Szintterületi-mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.” 

(Forrás: OTÉK - 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (jogtar.hu)) 

 

A szintterületi mutató rendkívül fontos a település adott része beépítése szempontjából, és ezért is komolyan kell venned. Részben ezzel szabályozható az épületek – telekhez viszonyított – alapterülete, magassága, szintszámai, így maga az utca- vagy településkép is. Jó szép, rendezett környezetben építeni, élni. 

 

Páricsy Zoltán építészmérnök további írásait ITT találod, a honlapját pedig ezen webcímen éred el: https://www.paricsystudio.hu     

 

 


Ezt a bejegyzést 2022. február 11-én tettük közzé.