Meglévő ház statikai szakvéleményeztetése tetőtér-beépítéshez

Meglévő épület, adott a padlástér. Rég várt alkalom, új lehetőség. Beépítjük a tetőteret. Az öreg padlásfeljárón felmegyünk a padlásra, leporoljuk magunkról a pókhálót, szemünk hozzászokik a sötéthez, ismerkedünk házunk eddig nem használt terével, csodálkozva nézünk körül. Mit is kezdjünk ezzel, beépítéséhez hogyan fogjunk hozzá? Látszik, nem lesz egyszerű. Eszünkbe jut a padlás alatti otthonunk, amit lehet, hogy nemrég tettünk rendbe. Hogy építsünk a fejünk felett úgy, hogy közben régi otthonunk ne sérüljön? Hogy nyújtózkodjunk, hogy közben ne fázzunk rá?

Korábban szó volt arról, milyen szakemberek, tervezők bevonásával, milyen szabályozási, rendeleti útvesztők mentén juthatunk információkhoz, hogy építéshatósági értelemben szabályosan cselekedjünk. A tetőtér-beépítés gyakorlati része legalább ennyire összetett kérdés. Nézzük meg ennek tartószerkezeti, statikai részét. 

Feladataink: 

• meg kell ismernünk a meglévő szerkezetet,
• meg kell szüntetnünk az esetleges szerkezeti hiányosságokat,
• ki kell javítanunk a szerkezetet és alkalmassá kell tenni az új tetőtér adta terhek elviselésére,
• meg kell védenünk a tetőszerkezet és zárófödém alatti tereket,
• ismernünk kell a tervezett állapot új terheit,
• tartós, jól működő szerkezetet kell terveznünk, építenünk. 

Most a vizsgálattal, a hibajavítás lehetőségeivel foglalkozunk, a diagnosztika egy részével ismerkedünk meg. 

A statikai szakvélemény egy olyan tartószerkezeti vizsgálat eredménye, melyben a Tartószerkezeti Tervező, miután megismerte a meglévő szerkezeteket, feltárta és megvizsgálta ezeket, összefoglalja mindazon szerkezeti tulajdonságokat, amelyek jellemzik az épület szóban forgó részét. A hibák, hiányosságok felsorolása mellett javaslatot tesz ezek javítására, szükség esetén a szerkezet megerősítésére. 

Ez olyan, mint amikor a beteg elmegy az orvoshoz, aki kellő gondossággal megvizsgálja őt, felfedezi a betegségeket, ezekre gyógyító javaslatot ad, hogy a beteg mihamarabb meggyógyuljon, megerősödjön és lehetőség szerint újra egészségesen, sokáig tevékenyen élhessen. 

A statikus ugyanezt teszi. Megvizsgálja a – sokszor fa, máskor vasbeton vagy éppen vegyes szerkezetű – födémet, a fedélszerkezetet, ami fából, vasbetonból vagy acélból épült. Feltárja a fontosabb szerkezeti csomópontokat, támaszkodási, kapcsolódási részleteket. Megvizsgálja állapotukat, megnézi van-e keresztmetszet-gyengülés, korhadás, nedvesedésből, farontó rovaroktól származó sérülés. Utóbbi kérdéskörben segítségül hívja a Faanyagszakértőt. Visszatérve a statikushoz: utánajár, hogy az eredeti szerkezet mikor, miből épült, az építéskor használt anyagok, szerkezetek milyen minőségűek voltak és jelen pillanatban milyenek. Elemzi, milyen keresztmetszeti megerősítésekre lehet szükség. Figyelembe veszi az anyagfáradást, a lehajlást, a teherbírást, a régi és a tervezett terheket. Ezt a munkát mind a zárófödém, mind a fedélszerkezet esetén elvégzi. A köztes szerkezeteket, mint például a térdfal, kémény, szintén vizsgálja, elemzi. Előfordul, hogy a régi zárófödémről elhordunk rétegeket, nehéz feltöltéseket. Ekkor a födém „megkönnyebbül”, terhe, lehajlása csökken, megmozdul. Az új beépítéssel viszont új terheket kap. Az új terhek hatnak a tetőtér alatti részekre is. A statikus a következményekre is felhívja a tervezők figyelmét. 

Minden tervezés, tetőtér-beépítés alapja ez az elemző, útmutató szakvélemény. Enélkül építész nem tervez, Te se építs enélkül tetőteret! 

Páricsy Zoltán építészmérnök további írásait ITT találod, a honlapját pedig ezen webcímen éred el: https://www.paricsystudio.hu

Ezt a bejegyzést 2020. június 2-án publikáltuk.