Tetőtér-beépítés: szükséges talajmechanikai szakvéleményt kérni?

Miért kell a talajjal foglalkozni, ha meglévő házad tetőterének beépítését tervezed? Mit jelent a talajmechanikai szakvélemény, és milyen káresetek előzhetőek meg vele? Ebben a bejegyzésben ezzel foglalkozunk, tarts velünk! 

Okos ember szilárd talajra épít. Szereti, ha stabilan áll a ház, ha biztonságosan támaszkodik a földön, ha az épület nem ázik fel, abba nem tör be a talajból érkező víz. Mit tehetsz, ha egy épület tetőterét beépíted? Fent építesz, mégis a talajjal kell foglalkoznod? Igen. 

A geotechnikai- vagy másképp talajmechanikai vizsgálat és szakvélemény célja, hogy olyan tervezési alapadatokkal lássa el a Tervezőket, melyek megmutatják, hogy az épület alatt milyen talaj, milyen talajvíz viszonyok vannak. 

Egy épület akkor áll stabilan, ha súlyával nem teszi tönkre a talajt, ha süllyedése minimális, egyenletes, nem billen, nem törik el. Szükséges, hogy ismerjük a ház terheit, ki tudjuk számítani, hogy az épületünk – benne a saját szerkezeti súlyával és a hasznos terhekkel – mennyire terheli az alaptestet, ami ezen terheket a talaj felé közvetíti. Ezt a terhet összevetjük az alaptestek talpfelületével és az itt számolható feszültséget összehasonlítjuk azzal a feszültség határértékkel, amit maga a talaj még a tönkremenetele nélkül elvisel. Mitől függ ez? 

Magyarázat:

A talaj, amire építünk évmilliók alatt kialakuló rétegekből áll. Nem homogén, rétegződése nagyban függ az adott helytől. Minden talajréteg fizikailag más, különböző vastagságúak, anyaguk, teherbírásuk egymástól eltérő. A bennük lévő nedvesség-, víztartalom is változó. A talajmechanikai szakvélemény ezekről ad pontos tájékoztatást. 

Leegyszerűsítve: a szakvéleményből tudjuk meg, hogy az épület alatt milyen mélységben van kellően terhelhető talajréteg, olyan minőségű anyag, ami elbírja a házat. Megmutatja, hogy a rétegekben lévő víztartalom milyen mértékű, minőségű. 

Biztos hallottál már olyan „jótanácsot”, hogy tetőtér építésekor már csak kicsit terheljük jobban a házat, mint eddig, „ezt a kis pluszt biztosan elbírja, meg se kottyan a háznak”. Vannak „ökölszabályok”, melyek felelőtlen döntésekhez vezetnek, csak azért, mert a tervezési folyamat elején meg akarják spórolni a szakvéleményt. Ez nem helyes, ne kövesd el ezt a hibát. 

Az alaptest feltárásával, talajfúrással, laborvizsgálattal pontos adatokhoz jutunk. Megtudjuk, hogy az épület alapteste miből készült, milyen mélyen van, milyen talajrétegre támaszkodik. Megvizsgáljuk, mennyire vizes a talaj. A helyszíni vizsgálatot egy országos adatbázisból nyert anyag egészíti ki, majd a szakvélemény összegzésében – az adottságok tárgyalásán és számszerűsített bemutatásán túl – javaslatot kapunk a többletterheléssel, az esetleges alapozás vagy a felmenő falszerkezetek megerősítésével kapcsolatban. 

Egy épületet mindig valamilyen teherelosztásra, teherviselési módra terveznek, építenek. Amikor a tetőteret beépítjük sokszor megváltoztatjuk ezt a terhelési modellt. Mást kell elviselnie ezentúl a falaknak, pilléreknek, alaptestnek, mint eddig. Erre fel kell készíteni a házat, szerkezetet. 

Ne feledd, hogy amikor egy épületet átalakítasz, tetőterét beépíted, egyidőben kell óvnod a régit és okosan építened az újat! 

Páricsy Zoltán építészmérnök további írásait ITT találod, a honlapját pedig ezen webcímen éred el: https://www.paricsystudio.hu

Ezt a bejegyzést 2020. augusztus 13-án tettük közzé.