A beltéri levegő minőségét jelző mutatók 1. rész

Töprengtél már azon, hogy ha tartósan otthon tartózkodsz, például otthoni munkavégzés, esetleg gyerekfelügyelet, betegség vagy csupán egy lusta hétvége miatt, akkor több szempontból is felborulhat lakásodban az egyensúly? Ebben a blogbejegyzésben azt mutatjuk meg, hogy melyek azok a legfontosabb mutatók, amelyek visszajelzést adnak a beltéri levegő minőségéről. 

Ahogy már korábbi blogbejegyzésünkben is írtuk, a beltéri levegő számos szennyeződést tartalmazhat. Ezek közül az egyik legnagyobb arányban jelenlévő a szén-dioxid, hiszen kilégzéskor, illetve a gáztűzhely és gázkazán használatakor nagyobb mennyiségben a levegőbe kerülhet - és sok esetben ott is marad. Továbbá a páratartalom és az illékony szerves vegyületek aránya is meghatározzák a beltéri levegő minőségét. Nézzük meg ezeket részletesen! 

  

A szén-dioxid szint mutató 

A főzés, sütés, de pusztán a bent eltöltött idő is növeli a levegőben lévő szén-dioxid mennyiségét, hiszen kilégzés útján is tetemes mennyiségű szén-dioxitot juttatunk a levegőbe. A beltéri klíma CO2 szintje 1150 ppm (parts per million - millió részarány) esetén kiváló, 1400 ppm esetén megfelelő minőségű, 1600 ppm-nél viszont már rossznak, az emberi szervezetre károsnak mondható. A köznyelv utóbbit nevezi állott, áporodott levegőnek. Mivel a kilélegzett levegőnek magasabb a CO2 koncentrációja, mint a friss levegőnek, ezért a szellőztetés elmaradása miatt a zárt terekben a CO2 szintje nőni kezd és a CO2 szint meghaladhatja akár a 3000 ppm értéket is. 

A CO2 mennyiségének csökkentése tehát a beltéri levegő javításának egyik legfontosabb lépése. Ezt könnyen megtehetjük szellőztetéssel. Így azokat a szobákat, amelyeket tartósan és aktívan használunk, érdemes rendszeresen, naponta több alkalommal alaposan kiszellőztetni! Ez természetesen a tantermekreaz irodákra, a közösségi terekre, valamint a légkondicionált vonatokra, repülőgépekre is vonatkozik, hiszen azokban a túlzsúfolt vagy rosszul szellőző helyiségekben, ahol sok ember huzamosabb ideig tartózkodik, jóval az egészségre ártalmatlan szint fölött lehet a levegő CO2 szintje. Kutatások bizonyítják, hogy a magas irodai CO2-szint a felére csökkentheti a kognitív képességeket, így a teljesítmény romlásához vezet, és az alvás minőgét is rontja. Igaz ez a tartós otthoni tartózkodásra is, ahol bár nem tömegek gyűlnek össze, de hajlamosak vagyunk megfeletkezni a szellőztetésről. Ha otthonról dolgozol, vagy otthon töltöd a nap jelentős részét, tárd ki az ablakokat legalább óránként néhány percre, hogy kicserélődjön a helyiség levegője! Meglátod, sokkal jobb lesz majd a közérzeted, és jobban tudsz összpontosítani a feladataidra! 

 

A VOC, mint a levegő minőségének mutatója 

VOC (Volatile Organic Compounds) rövidítéssel az illékony szerves vegyületeket jelöljük. Ez alatt értjük például a cigarettafüstöt, festékek/lakkok és ragasztók alkotóelemeit. De ide tartoznak műanyagok szerves oldószereinek kipárolgásai is, mint a műanyag játékok, bútorból/parkettából, faanyagokból kipárolgó formaldehidek. A sütés során olajból felszabaduló formaldehidek, tisztítószerek, kozmetikumok szintén illékony szerves vegyületekhez sorolandók. Ezek tartósan magas koncentrációja egészségkárosító lehet. A mennyiségük szellőztetéssel csökkenthető. 

Kétféle VOC-érzékelő létezik ma. Ezek közül az egyik a levegő VOC-k mennyiségét méri. Alkalmas arra, hogy kimutassa a szagokat, füstöt, oldószereket. A másik korrelálja a VOC-szinteket az emberi tevékenységből származó CO2-szinttel, amely szintén illékony szerves vegyületeket generál. 

A páratartalom mérésének mutatóit egy későbbi cikkünkben mutatjuk be! 


Ezt a bejegyzést 2020. április 19-én publikáltuk.