A fizikai térelválasztás lehetőségei összefüggő tetőtéri helyiségben

Ha térelválasztásról beszélünk, akkor meg kell különböztetnünk a fizikai és a pusztán vizuális térelválasztást. Az első esetben egy nagyobb teret ténylegesen felosztunk, például falakkal, zárt külön helyiségekké, míg a második csoportba azok a megoldások tartoznak, amikor a tér egyben marad, de adott funkciókat valamilyen belsőépítészeti megoldással vizuálisan elkülönítünk. Ebben a cikkben a fizikai térelválasztással foglalkozunk, de a következő részben a vizuális térelválasztás fortélyaiba is beavatunk!

 

A fizikai leválasztás mindig valamilyen épített/szerelt és többnyire fix megoldással történik: falazóblokkból, téglából rakott épített falakkal, gipszkartonnal, építőlemez szerelt falakkal, üvegfalakkal, esetleg teljes falként készülő beépített szekrényekkel. A falazott szerkezetek elsősorban új építésnél jöhetnek szóba. Előnyük, hogy masszív szerkezetek, ugyanakkor ez a hátrányuk is: utólag megépíteni vagy módosítani sok problémával jár. A fal kibontása esetén nagy mennyiségű sitt keletkezik, a fal helyén ki kell pótolni az úsztatott aljzatot, pótolni kell a burkolatot. Ha utóbbiból nincs tartalékunk, és már nem lehet kapni, akkor lehet, hogy a teljes felületet újra kell burkolni. Új falat falazóblokkból, téglából nem lehet akárhová építeni, statikai ellenőrzést igényel, hogy a födém elbírja-e a terhelést, bontani kell hozzá az úsztatott aljzatot, és nedves technológiáról lévén szó (habarcs, vakolat) hosszabb kivitelezéssel és hónapokig tartó száradással kell számolni. Mindenképpen szakembert igényel.  

 

terelvalasztasi-lehetosegek-ID10080249_134169-01-XXL

 

Fentiek miatt, ha utólag szeretnénk fix falakat, akkor tetőtérben elsősorban a szerelt technológiák, gipszkarton, vagy építőlemez burkolatú falak jöhetnek szóba. Ezeket lényegében bárhová meg lehet építeni, akár a meglévő aljzat megbontása nélkül is, hiszen csak a tartóvázat kell csavarozással rögzíteni. (Ilyenkor viszont számolni kell azzal, hogy a padló a helyiségek között vezetni fogja a hangot). Nyilván jobb szakemberre bízni, de ügyes kezű, vállalkozókedvű emberek maguk is megpróbálkozhatnak az építésével. A száraz technológia miatt gyors és szinte azonnal használható (nincs hónapokig tartó pára). Bontásnál lényegében csak a szerkezet rögzítésének nyomait el kell tüntetni, de a burkolatok pótlásánál hasonló gondokkal szembesülhetünk, mint falazott szerkezeteknél. 

 

E két térelválasztási módszer hátránya tehát, hogy nem mobilisak, viszont a falaknak és ajtóknak köszönhetően a párát, szagokat és hangokat többnyire a helyiségeken belül tudjuk tartani. Gipszkarton falaknál a jó hangszigeteléshez szükség van a megfelelő akusztikai kialakításra is (hangszigetelő kitöltés, megfelelő szerkezet, dupla réteg stb.) 

 

A legfontosabb, hogy figyelembe véve az összes említett előnyt és hátrányt, mindig tartsuk szem előtt, hogy a tetőtér különleges adottságaihoz igazodjunk. Vegyük számításba a ferde mennyezeteket, a kihasználható magasságot és leginkább a tetőtéri ablakok elhelyezkedését, mivel egyrészt szerkezeti adottságot jelentenek, másrészt az otthon számára legfontosabbat, a természetes fényt és szellőzést biztosítják. Semmiképpen ne tervezzünk úgy, hogy egy térelválasztó elem sötétté tegye a helyiséget. Ha szükséges, akkor inkább gondolkodjunk újabb tetőablak beépítésében. A korszerű tetőablakok árnyékolással és hőszigeteléssel ideális komfortot biztosítanak akár nyáron is, de a természetes fény hiányát semmilyen belsőépítészeti megoldással nem lehet pótolni. 

 

Cikkünk második részében a vizuális térelválasztás csínját-bínját ismerheted meg! 

 


Ezt a bejegyzést 2021. október 25-én tettük közzé.