Merre van az arra? A tetőablakok beépítésének kérdései

Mai bejegyzésünkben nézzük meg, milyen szabályok vonatkoznak a tetőablakok beépítésére, mint például hogy merre nézhetnek, hova lehet őket beépíteni vagy egyáltalán hány darab lehet belőlük.

Általában egy tetőablak beépítése olyan sok kérdést vet fel, annyi apró részletre kell figyelni, hogy mindezeket most nem is zúdítom Rád. Szerkezeti kérdésekkel most nem foglalkozunk. Maradjunk annál a kérdéskörnél, hogy: 

  • merre nézhet az ablak? 
  • hány tetőablakot építhetsz be? 
  • hova építheted be ezeket? 

 

Menjünk sorban. 

 

Alapvetően kétféle tetőablakról beszélünk: 

  1. tetősík ablakról, 
  2. kiugró tetőablakról. 


A tetősík ablak – ahogy a neve is utal rá – a tetőfedésbe, burkolatba illeszkedő ablak, mely a típustól függően lehet fix, oldalra nyíló, kibillenő, kifordítható. 


A kiugró tetőablak értelemszerűen a tetősíkból kiemelkedő beépítésű. Lehet csak homloklapján üvegezett, de a kiugró felépítmény oldala és teteje is lehet ilyen. Lehet szögletes, íves lezárású, szinte bármilyen formába illesztett. 

A kombinált tetőablakoknak van egy igen izgalmas része, az erkélyszerűen használható, felnyíló és kilépést is biztosító szerkezet. 


Az ablak bármilyen tetősíkba beépíthető, tehát az első kérdésre az a válasz, hogy „bármerre”. 


Az igazi kérdés az, hogy: ez mitől függ? Elsősorban: 

  1. a tájolástól: mennyi napsütés, fény érkezik arról az oldalról?
  2. a helyiség funkciójától: különböző tevékenységek eltérő „mennyiségű” és minőségű fényt kívánnak
  3. a tető formájától: pl. a helyiségek egymásra látása, betekintés lehetősége 
  4. a szomszédos épületektől: betekintés, intimitás, tűzvédelem
  5. a tetőszerkezettől: hajlásszög, szerkezeti méretek, tagoltság. 


Annyi ablakot építhetsz be, amennyit szeretnél, de figyelembe kell venned: 

  1. a helyiség funkcióját: huzamos emberi tartózkodásra alkalmas helyiségben a bevilágítás mértéke a helyiség alapterületéhez viszonyított (OTÉK)
  2. a tűzvédelmet: az épületre vonatkozó tűzvédelmi előírások tekintetében az ablak „gyenge pont”, tehát az ilyen értelemben megfeleltetett tetőszerkezetben a tűzterjedés szabályait alkalmazni kell (OTSZ)
  3. praktikus célokat: 
    - megfelelő komfortérzet elérése: se túl kevés, se zavaróan sok fény ne jusson a belső térbe, 
    - megfelelő légcsere lehetőségének biztosítása, huzatmentesség, 
    - pszichológiai megfeleltetés: amit kellemesnek érzel (pl. kilátás, belátás, látvány, belső bútorozással való egyeztetés). 


A tetőablakok elrendezésére is vonatkoznak szabályok: 

  1. oldalhatáron álló épületek esetében magassági és darabszám korlátozás: egy helyiségben csak egy, legfeljebb 0,4 m2 bevilágító felületű, min. 1,80 m parapetmagasságú ablak építhető be (OTÉK)
  2. praktikus célok: bútorozáshoz igazítás, huzatmentesség, a helyiség egyenletes bevilágítása, a párásodás elkerülése, kezelhetőség (nyitás, zárás, árnyékolás, takarítás). 

 

A fenti felsorolás nem teljes, de talán érzékelteti, hogy milyen szempontok alapján tervezzük a tetőablakok beépítését. Mielőtt tetőablakot vásárolsz érdemes egyeztetned az Építésszel! 

 

Páricsy Zoltán építészmérnök további írásait ITT találod, a honlapját pedig ezen webcímen éred el: https://www.paricsystudio.hu   


Ezt a bejegyzést 2022. január 7-én tettük közzé.