Országos szinten havonta akár 10 milliárd forintot is megspórolhatnának az ingatlantulajdonosok a fűtési szezonban, ha odafigyelnének az energiahatékonysági szempontokra. A Knauf Insulation és a Tető Építők Egyesülete arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiapazarló, mert a lakóépületek 80%-a energiahatékonysági szempontból nem megfelelő. Az elpazarolt energia negyede a tetőn át távozik. Becslések szerint több százmillió négyzetméternyi tető szorulhat felújításra, holott csak a tető hőszigetelésével a fűtésszámla 10%-a is megspórolható.
A magyar lakosság energiafelhasználása megegyezik az iparéval, tehát a lakóházak megfelelő hőszigetelése valóban óriási megtakarítási potenciált jelent. Egy családi házban az elpazarolt energia 35%-a a falakon, 25%-a az ablakokon, 15%-a padlón, 25%-a pedig a tetőn keresztül távozik, ha nem gondoskodunk megfelelő hőszigetelésről. Magyarországon mindössze minden ötödik lakás állapota megfelelő energiahatékonysági szempontból. A Knauf Insulation és a Tető Építők Egyesülete ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes odafigyelni arra, hol szökik ki a meleg a házakból.
„Becsléseink szerint Magyarországon nagyságrendileg 350 millió m2 tető szorulhat felújításra több mint 2 millió családi házon. Megfelelően hőszigetelt tető esetén viszont korábbi fűtésköltségünk akár 10%-át is megtakaríthatjuk. Így ha azt vesszük, hogy egy átlagos, nem energiahatékony családi ház fűtésköltsége elérheti az 50.000 forintot is havonta, akár 10 milliárd forintot is megspórolhatnánk, csak azzal, ha a családi házak tetejét rendbe hoznánk, és természetesen ez CO2 kibocsátásunkat is hasonló nagyságrendben csökkentené” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.
Nem mindegy, milyen tető van a fejünk felett
2018. január 1-én lépett hatályba az a jogszabályi szigorítás, melynek értelmében már a tisztán önerős építkezések esetén is az épületek energiahatékonysági jellemzőire vonatkozó új előírások alkalmazandók. Az előírt U-érték (hőátbocsátási tényező) a minél alacsonyabb lambda (hővezetési tényező) értékű és/vagy nagyobb beépítési vastagságú hőszigeteléssel tartható be.
A Tető Építők Egyesülete azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ahhoz, hogy tényleg a várt eredményeket hozza a felújításba fektetett pénz és energia, nem elég az, hogy minőségi anyagokat használunk, de fontos, szerepe van a tervezésnek és a kivitelezés minőségének is.
„Sajnos azt tapasztaljuk, hogy 5-6 éves tetők a szakszerűtlen tervezés és kivitelezés miatt javításra szorulnak. Ha a tető rosszul kivitelezett, nagyon nehéz és költséges kijavítani. Amennyiben azonban megfelelő rétegrenddel, minőségi, megfelelő műszaki paraméterrel rendelkező anyagokkal, szakszerű kivitelezéssel készül és jól átszellőztetett, akkor egészen biztosan jól működő, energiahatékony tető lesz a fejünk felett.”
Új előírások
2018. január 1-jétől megkezdődött a lakóépületek energiahatékonyságára vonatkozó szigorítások második szakasza. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 (V.24.) TNM rendelet és az Energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény ugyanis három lépcsőben szigorítja az épületelemek hőtartási képességének minimumértékeit. 2017. december 31-ig csak az uniós és állami forrásból történő felújítások esetében, 2018. január 1-jétől már a tisztán önerős építkezések és épület felújítások esetében is az új U értékekkel kell rendelkezzenek az épületszerkezetek. A homlokzati fal és a padlásfödém esetében majdnem 100, a nyílászárók esetében pedig nagyjából 25 százalékkal alacsonyabb hőátbocsátási tényező követelményértékeknek kell megfelelni. A harmadik lépcsőben, 2021-től pedig minden új építésű épületnek el kell érnie az úgynevezett „közel nulla energiaigény” kritériumot.
A Knauf Insulation szakemberei szerint a határértékek szigorítására ebben a szektorban is nagy szükség van, mert jelenleg a 2,85 millió magyar családi háznak mindössze 20%-a mondható energetikai szempontból korszerűnek.
Ezt a bejegyzést 2020. április 25-én publikáltuk.
