Magastetők szigetelése

A tetőtéri szigetelés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ugye nem szeretnénk, ha a meleg miatt nyáron nem tudnánk aludni a tetőtérben, vagy a külső zajok beszivárognának a lakótérbe? Télen pedig rengeteg energiát pazarolhatunk el, mivel a meleg levegő felfelé száll, így ha a földszinten szeretnénk elérni egy kívánt hőmérsékletet, akkor a tetőtérben 3-4 fokkal annál is melegebb lesz. Magastetőnk hőszigetelése során törekedjünk arra, hogy jó minőségű Ecose ásványgyapot szigetelést használjunk (legalább 0,039-es, vagy annál is alacsonyabb lambda értékűt), és mindezt a lehető legnagyobb vastagságban! A tetőtéri hőszigetelések kialakítása során a fólia is kritikus kérdés. Felújítás során meg kell győződnünk arról, hogy a korábban beépített tetősík fólia párazáró vagy páraáteresztő tulajdonsággal rendelkezik-e.

Párazáró alátétfólia megléte esetén a szarufa vastagságát nem szabad teljes keresztmetszetében szigetelőanyaggal kitölteni (tehát ha a szarufa 10/15-ös, akkor nem szabad 15 cm vastag szigetelést berakni), mivel a beltérből a hőszigetelő rétegbe bejutó párát a kondenzáció megelőzésére megfelelő keresztmetszetű légréssel ki kell szellőztetni! Páraáteresztő fóliánál a szarufaköz teljes keresztmetszetben kitölthető szigetelőanyaggal. Nagyon sok gondot okoz a nem megfelelő minőségű vagy rosszul beépített belső páratechnikai réteg, amelynek feladata, hogy meggátolja a fűtött helyiségekből kiáramló pára bejutását a hőszigetelő rétegbe. A nem légtömör, kiszakadt párazáró fólia nagyon hamar,  akár egy fűtési szezon alatt a hőszigetelő réteg, sőt a tetőszerkezet végleges károsodását is okozhatja. Ne feledjük: egy jól kivitelezett hőszigetelés 50 éven keresztül szolgálja házunkat, és többszörösen visszahozza befektetésünket!

Hőszigetelés a tetőtérben

A jelenleg érvényben lévő rendelet (20/2014. (III. 7.) BM) vonatkozó U = 0,17 W/m2∙K értékét figyelembe véve fokozott hőszigetelő képességű, minél alacsonyabb λD értékkel és/vagy nagyobb beépítési vastagságokkal tartható be. Ez a gyakorlatban akár 20 cm magas szarufát a közte lévő hőszigeteléssel és 10 cm vastag alsó réteg kiegészítő hőszigetelését is jelenthet, dupla-magasított lécezéssel.

A magastető hőszigetelésének kivitelezésére a leggyakoribb megoldás a szarufák (teherhordó szerkezet) között elhelyezett ásványgyapot szigetelés. A táblák szélességét néhány cm-rel nagyobbra kell vágni a szarufaköznél, hogy jól befeszüljenek, ezzel megtartsák magukat, egyben megakadályozzák a hőhidak kialakulásához vezető hézagok keletkezését. Az igénytől és helytől függően tekercses vagy táblás kivitelű anyag is választható. Mivel a szarufák hővezetési tényezője egy nagyságrenddel rosszabb, mint a hőszigetelő anyagoké, ezért célszerű a belső síkjuk alatt, irányukra merőleges vázszerkezetet rögzíteni, amelyben újabb kiegészítő hőszigetelő réteg helyezhető el. Ezzel a megoldással a szarufák által okozott hőhidak hatása is jelentősen csökken. Az így kapott U = 0,152 W/m2∙K érték mellett bizonyára minden igényt kielégítő, komfortos tetőtéri lakóterület alakul ki. Ahhoz, hogy a tetőnk homogén és hőhídmentes szigeteléssel rendelkezzen, a rétegrendet a hatályos hőtechnikai előírások betartásához célszerű kiegészíteni (a hőátbocsátási tényező értéke tetőkre 0,17 W/m2∙K) egy 5-10 cm-es hőszigeteléssel, amelyet a szarufák belső oldalán helyezünk el, azokra merőleges irányban. A hőszigetelő rétegek teljes vastagsága legalább 25 cm legyen! Minél alacsonyabb lambda értékű anyagot építünk be, annál jobban szigetel a termék, így ilyen anyaggal jelentősen javítható a szigetelőképesség, illetve helyhiány esetén csökkenthető a beépítendő vastagság.

Knauf Insulation


Ezt a bejegyzést 2020. március 26-án tettük közzé.