Az utóbbi időszakban megsokasodtak a klímaváltozással és környezetszennyezéssel kapcsolatos hírek, prognózisok. A környezettudatos gondolkodás és a természetes anyagok iránti igény egyre nő és ez az építőiparban is fokozatosan megjelenik. (Az építőipari termelés felel a károsanyag kibocsátás komoly hányadáért!)
Nemzetközi szervezetek, intézmények próbálnak új minősítő rendszereket és technológiákat bevezetni, melyek ösztönzik mind a gyártókat, mind az építtetőket a környezetbarát technológiák alkalmazására. Ezeknek a rendszereknek a legfőbb alapfogalmai a KARBONLÁBNYOM meghatározás, a termékek TELJES ÉLETCIKLUS ELEMZÉSE (LCA), illetve az ezekre épülő GREEN BUILDING RATING SYSTEM (GBRS).
Ezek az értékelési szempontok és rendszerek Magyarországon még hatékonyan nem elérhetőek, így a környezettudatos építtetők, tervezők lehetőségei szűkösek a megfelelő technológia és anyag kiválasztásában. Ebben a döntéshozatalban szeretnénk segítséget nyújtani egy-két alapgondolattal, illetve a Lasselsberger-Knauf Kft. termékválasztékában szereplő anyagokkal.
A környezetszennyezés fokozódása az ipari forradalommal kezdődött. Ebben az időszakban forradalmasították az építőanyagok előállítását is elsősorban a Portlandcement kifejlesztésével. Az építőanyagok legenergiaigényesebb és környezetszennyezőbb alapanyaga (hatalmas karbonlábnyom!) sajnos pont a portlandcement, mely szinte az összes beton és habarcstermékben megtalálható. De az ipari forradalom előtt is volt építészet, sőt több száz vagy ezer évig fennmaradó építmények is. Ezért érdemes visszanyúlni elődjeink tudásához és beintegrálni azokat a mai technológiákba:
| Mészhidrát kötőanyagú termékek A mészhidrát a kötési folyamat közben CO2-t köt meg (annyit, amennyit az égetése során elveszített), ezáltal alakul ki újra a mészkő szerkezet. Szilárdsági paraméterei kisebbek a cementes termékeknél, de a felhasználási területtől függően jól alkalmazhatóak. Jó páraáteresztő és könnyen alakítható anyag. |
|
||||||
| Mészhidrát – trassz kötőanyagú termékek A trassz több ezer éve ismert pótlék, mely önmagában nem kötőképes, de mészhidráttal együtt erős és ellenálló szerkezetet alkot. A kezdeti szilárdsága kisebb a prortlandcementes termékeknél, de hosszabb távon ellenállóbb szerkezetet ad. |
|
||||||
| Gipsz kötőanyagú termékek Előállítása több technológiával lehetséges, egyrészt természetes formában bányásszák, másrészt ipari melléktermék is lehet (szulfátmentesítés). Előállítása és feldolgozása kevésbé energiaigényes, mint a portlandcementé. Magas szilárdsági értékkekkel és jó bedolgozhatósági, valamint páraszabályozó tulajdonságokkal rendelkezik, de a nedves környezetre érzékeny. |
|
Ezt a bejegyzést 2020. április 2-án publikáltuk.
