Mikor tekinthető a tető egészségkárosítónak, baleset- vagy akár életveszélyesnek?

Fogós, ravasz kérdés. Talán meg is lep. Miért lenne egy tető egészséget károsító? Rendben, bizonyos hibák esetén veszélyes lehet, ezt könnyebben el tudod képzelni, de így ez a kérdés kicsit furcsa. Miről lehet szó?

Építészként, környezettudatos építési szakmérnökként azt gondolom, hogy a fenti kérdés első része a legfontosabb. Nem azért, mert a balesetveszélyt, netán az életveszélyt lekicsinylem, hanem azért, mert többnyire egyáltalán nem foglalkozunk azzal, hogy egy épület, egy szerkezet, vagy egy épületben tartózkodás miként lehet egészséges vagy egészségtelen. Pedig ezeknek számos oka van. 

A legfontosabb kérdés az egészséges épülettel kapcsolatban: 

• beépített anyagok minősége, 
• beépített szerkezetek minősége, 
• beltéri légállapot minősége, 
• használati mód. 
  

A fenti jellemzők nem fedik le egy épület használatának egészséggel kapcsolatos témáját, viszont felhívja a figyelmed arra, hogy ebben az esetben is több összetevőt, néha meglepő részleteket kell figyelembe venni, ha tudni akarod, hogyan élhetsz egészséges épületben. Mit takarnak a felsorolt kifejezések? 

Beépített anyag: 

• Tartalmaz-e mérgező anyagot?
• Vegyi összetevői (pl. lágyító vegyszerek) párolgása hogyan, mennyi idő alatt következik be?
• Korhadása, tönkremenetele hogyan, mikor várható?
• Karbantartása hogyan és milyen egyéb (pl. vegyi) anyagokkal történik? 

Beépített szerkezet: 

• Szerkezeti rétegrendek működése (pl. páratechnika) milyen?
• Károsanyagkibocsátás mértéke (pl. lágyító, mérgező összetevők, mikrószemcsék), annak akadályozása hogyan történik?
• Milyen az akusztikai minőség?
• Milyen az épületfizikai minőség (pl. hő- és páratechnika)? 

Beltéri légállapot: 

• léghőmérséklet, 
• páratartalom, 
• légmozgás iránya, sebessége, 
• hőmérsékleti megoszlás (pl. vízszintes rétegződés), 
• szagok, 
• sugárzás (pl. szmog, elektromos-szmog, radioaktivitás). 

Használati mód:

• a tevékenységnek megfelelő légállapot (pl. alváshoz, intenzív mozgáshoz, munkához más), 
• a tevékenység során a belső térbe bevitt anyagok (pl. vegyszerek, elektronikus berendezések) kezelése (pl. szellőztetés), 
• szerkezetek és belső tér frissítése, karbantartása (pl. tatarozás, festés, takarítás, szellőztetés). 

Tekintettel arra, hogy a testünkbe az inhalálás, tehát a belégzés során is kerülnek anyagok, komoly figyelmet érdemelnek azok, melyeket észrevétlenül juttatunk szervezetünkbe. Olyan szemmel nem látható részecskékről van szó, amik testünkben (pl. tüdő, érrendszer) lerakódnak, nehezen vagy egyáltalán nem ürülnek ki. Idővel olyan terhelést jelenthetnek a szervezetünk számára, amit nehezen, vagy egyáltalán nem fogunk tudni kezelni, megbetegszünk. 

Láthatod, hogy a fent felsorolt tényezők önmagukban is és így együtt, kombinálva is igen komoly kérdést feszegetnek. Az „egészséges ház” egyszerre feltételez egészséges (természetes) anyagokat, jó beépítést, szerkezetet, a funkciónak megfelelő légállapotot és értelmesen végzett tevékenységet. Rendszeres karbantartást, gondos épületkezelést és működtetést. Egyszóval figyelmet. Mindezt a saját érdekedben. 

Páricsy Zoltán építészmérnök további írásait ITT találod, a honlapját pedig ezen webcímen éred el: https://www.paricsystudio.hu        

Ezt a bejegyzést 2023. szeptember 25-én tettük közzé.