Lakóépület bővítése – milyen szabályok vonatkoznak erre?

Végre fellélegzel, lehetőséged van házad bővítésére. Több okod lehet rá: kinőtted a régit, bővült a család, a tervezett átalakítás miatt nem férsz a jelenlegi kontúrba, beépítenéd a tetőteret és ehhez lépcsőt, kiegészítő tereket építenél. Hosszasan sorolhatnánk még, de inkább nézzük meg, miről kell számot adnod az építéshatóságnak vagy építésfelügyeletnek!

Most nem foglalkozunk a műszaki kérdésekkel (pl. szerkezetvizsgálat), mert korábban már olvashattál erről írásainkban, inkább nézzük meg, mi változik a bővítés során, mik azok a beépítési adatok, melyekkel nemcsak számolnod kell, hanem számot is kell adnod, mondjuk az építéshatóságnak, vagy építésfelügyeletnek. 

Értelemszerű, hogy ha bővíted a házad, akkor annak: 

• a beépítettség mértéke, 
• valamint a szintterület mutató, 
• viszont csökken(het) a zöldfelület mutató, 
• változhat az épület-, építmény-, homlokzatmagasság. 

Az első két adat magától értetődik, Te magad akartad, hogy nagyobb alapterületű legyen az épület. A beépítettség mértéke és a szintterület mutató növelése mindenképpen építéshatósági, jogi procedúrát eredményez. (Itt szándékosan nem foglalkozunk a helyi adózással összefüggő kérdésekkel.) 

A zöldfelület mértéke attól függően változik, hogy a terven – és a valóságban – a többlet beépítést, bővítményt hova építed. Tehát eleve burkolt felület helyére, vagy korábban zölddel fedett területre. Előbbi esetben nem csökken a zöldfelület mértéke, utóbbi esetben igen. Ezt a csökkenést ellensúlyozhatod azzal, hogy a már meglévő szilárd burkolat egy részét felváltod zöldterülettel. Fontos ez az „adat”, de nem csak hatósági értelemben, hanem az egészségesebb arányú beépítés, természetes zöldfelületek egyensúlya miatt is. 

Az épület magassági méretei azért változnak – függetlenül attól, hogy a felsorolt adatok közül az adott helyen éppen melyiket értelmezi a hatóság, melyik számít a terv, az épület elfogadtatásakor –, mert a bővítmény alapterülete „felett” kinő egy épületrész a földből, azaz tömegében megváltozik a ház, és így a homlokzati felület összessége is. Ennek és az új épületkontúrnak a hányadosa adja ezen adatok valamelyikét. Bonyolult számítás, ne menjünk most ennél mélyebben bele. 

A fentiek szabályozása igen szigorú. Tudnod kell – vagy inkább az Építész Tervezőnek tudnia kell –, hogy a vonatkozó Kormányrendelet mit ír elő. Ehhez Te is hozzáférsz az alábbi link segítségével: Építési jog | 04.2.2.4. Lakóépület építésének egyszerű bejelentése (2019-10-24) (epitesijog.hu) 

Jó hír, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a bővítés már nem Építési engedély köteles tevékenység, hanem Egyszerű bejelentéshez kötött. 

„A 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet szerint egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység 
a) a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése, 
b) műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése;” 

Figyelj erre, mert bármennyire szép a tervezett bővítés, akadályba ütközhetsz, amiért kár lenne! 

Páricsy Zoltán építészmérnök további írásait ITT találod, a honlapját pedig ezen webcímen éred el: https://www.paricsystudio.hu   

Ezt a bejegyzést 2022. május 20-án tettük közzé.