Nagy különbség lehet a magastetők között, hiszen ez Tondach cserépfedés esetén akár 12°-os, de akár 50°-os vagy még meredekebb hajlású tetőt is jelenthet. Egészen más kihívásokat vet fel a túl alacsony hajlásszög, mint a túl magas, és természetesen minden cseréptípushoz meghatározható a hajlásszögnek az az optimális tartománya, amely mellett a legnagyobb biztonsággal és legalacsonyabb költséggel építhetünk magastetőt.
Minden cseréptípushoz tartozik egy rendszerhajlásszög: itt a legalacsonyabb hajlásszöget értjük, amely esetén a cserép önmagában, vagy szabadon átlapolt tetőfóliával is teljesíti a vízzáróság követelményét. Ha ennél alacsonyabb hajlásszöget szeretnénk, akkor vízzáró vagy vízhatlan alátétfedéssel kell a tetőt ellátni, amelynek plusz költségvonzata van, és precíz kivitelezést igényel. Emellett fontos figyelembe venni, hogy a hajlásszögön kívül vannak további igénybevételi tényezők, melyek befolyásolják, milyen alátéthéjazatot kell kialakítani. Ezek a tényezők a következők: tetőtér-beépítés, összetett tetőforma, klimatikus viszonyok (szeles, hóban gazdag, különleges időjárási viszonyokkal bíró területek). Tehát a hajlásszög önmagában egy irányvezető, de például egy Tondach Inspira 27°-os rendszer hajlásszögű cseréppel fedett 27°-os tető tetőtér-beépítés esetén már alátétfóliával kell készüljön. Ha emellett vápák (tetősíkok találkozásánál kialakuló vízgyűjtő területek) is megjelennek, és alacsony beépítettségű (szeles) területen helyezkedik el, már vízzáró alátéthéjazat kivitelezése szükséges.
Elsőre nem is gondolnánk, hogy a költségekre akár a néhány fokos, szabad szemmel alig érzékelhető hajlásszögbeli különbség is hatással van: 2°-os eltérést minden bizonnyal észre sem veszünk, azonban könnyen előfordulhat, hogy éppen beleesünk egy szigorúbb (vízzáró vagy vízhatlan alátéthéjazatot igénylő) tartományba. Ezáltal nagyobb költséggel kell számolnunk, mely egy családi ház esetében többszázezer forint többletköltséget is jelenthet.
A tetőhajlásszög növelésével eljuthatunk arra a pontra, ahonnan kezdve már a szélvédelemre is különös gondot kell fordítani. Normál hajlásszög tartományban a cserepek rögzítése elegendő a peremterületeken, azonban a hajlásszög növelésével a tetőre ható szél szívó hatása is nő, így fokozott intézkedésekre van szükség. 45-50° között minden második, 50° felett pedig minden tetőcserepet rögzíteni kell. A csavarozással történő rögzítés nem nyújt hosszútávú védelmet, ugyanis a szél szívóhatására el-elemelkedő tetőcserép mozog, így erőt fejt ki a csavarfejre. A csavarok korrózió hatására elvesztik rugalmasságukat, és idővel eltörnek. Amennyiben a csavarfej mégsem törik le, a csavarszár a tetőlécben mozogva kilazulhat, így a rögzítőerő csökken. Viharbiztos megoldást az adott cseréphez illeszkedő Tondach viharkapcsokkal érhetünk el, melyek egyrészt a tetőlécbe, másrészt a cserép hornyába beakasztva hosszú távon rugalmasan védenek a tetőcserepek leesése ellen.
Mégsem a viharkapcsok fogják a magas hajlásszögű tetők bekerülési költségét megnövelni, hanem a megnövekedett tetőfelület, és az azzal arányosan növekedő agyagszükséglet. Míg egy 10x10 méteres épület egyszerű nyeregtetővel fedve 22°-os hajlásszögön kb. 174 m2-es tetőfelületet alkot, addig 50°-os hajlásszög esetén már 281 m2-t.
A viharkapcsok mellett a hófogó kampók vagy hófogórácsok száma is függ a tetőhajlásszögtől – bár a vonatkozó rendelet szerint hófogót csak legalább 25°-os tetőhajlásszög esetén kell a tetőn elhelyezni, a Tondach tervezési irányelvei szerint minden tetőn érdemes hófogó rendszert kiépíteni.
Ezt a bejegyzést 2020. július 4-én tettük közzé.
