„Az attól függ”. Szeretjük ezt a választ, de nem sokra megyünk vele, ha ki szeretnénk matekozni, hogy mégis mennyi pénz rendelkezésre állásáról kell gondoskodnunk a megtakarítások, lakástakarék-pénztári lehetőségek, bankhitelek vagy más források igénybevételével, amikor beépítenénk az üres padlásteret. Egyértelmű válaszok nincsenek, cikkünkben mégis megpróbálunk támpontokat nyújtani.
Az árazás azért nehéz kérdés, mert ugyanazon anyagköltségeket és munkadíjakat tételesen tartalmazó listára is eltérő árajánlatot fogunk kapni, bárkihez is fordulunk. Ugyanakkor be kell látnunk, hogy ilyen listák hiányában is szükségünk van legalább nagyságrendi becslésre ahhoz, hogy döntést hozhassunk, jól időzítsünk és a család számára elviselhető anyagi terheket vállaljunk.
Egyik kézenfekvő lehetőségünk, ha a terveket készítő építészhez fordulunk. Az általa készített tervrajzok alapján ő képes lehet a nagyságrendi egy négyzetméterre vetített költséget megnevezni. Ha megfizetjük, akkor elkészíttethetjük vele az ún. költségvetési kiírást, melyet egyébként a kiviteli tervekkel együtt célszerű megrendelni. Ezt árazottan és árazatlanul is kérhetjük. Ha árazott költségvetési kiírást kérünk, akkor az építész fog árakat begyűjteni nekünk, ha árazatlan változatot rendelünk meg, akkor mi tudjuk ezt a listát ajánlatkérésre kiküldeni akár építőanyag-kereskedéseknek, akár kivitelezőknek. Ne feledjük, hogy az építésznek is sok munkaóra ezt előállítani, és az ő befektetett munkaidejét is ki kell fizetni. Ugyanakkor megéri, hiszen ebben az esetben a kivitelezővel már nem alakulhat ki vita, hogy ki milyen anyagra és rendszerre gondolt. Jó tudni, hogy ezt a feladatot egyébként nem minden építész vállalja, van, aki továbbadja bérmunkában másnak.
Az így kapott árazás ellenőrzéseként érdemes műszaki ellenőri segítséget igénybe venni, aki majd az érdekeinket képviseli (neki ez a dolga), segít a kivitelezési szerződés előkészítésében, a kivitelező kiválasztásában, az ajánlatok értékelésében.
Költségmeghatározás építkezésből
Másik lehetőségünk a könnyen elérhető árazási segédletek keresése. Létezik például az Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft.-nek egy Építőipari Költségbecslési Segédlet című kiadványa, amin egy laikus is el tud igazodni. Évente frissül, így az előző évi költségszintekből tudunk kiindulni. Könyvként néhány ezer forintba kerül, de sokat segíthet.
Természetesen ebben sem találunk olyan pontot, hogy tetőtér-beépítés, de érdemes a lakóépületek fajlagos költségeihez lapoznunk. A legegyszerűbb, ha megnézzük, hogy egy családi ház mennyibe kerül. A legfrissebb 2020. évi kiadvány szerint a családi ház 474.000 Ft négyzetméterenkénti költséggel építhető meg. Mivel a tetőtér-beépítésnél a kiindulási alapunk meglévő ház, ezért több költségelem is automatikusan kiesik. Ha a födémtől indulunk fölfelé és számolunk a födém megerősítésével, lépcsővel, új tetővel, szigeteléssel, a tetőtérben falazással, vakolással, nyílászárókkal, felületburkolásokkal stb. akkor egy teljes családi ház nm költségének 75-80%-a körül lehet a kiadásunk, ami kb. 380.000 Ft négyzetméterenként.
Ez egy átlagosnak mondható igényszintet feltételez. Ha az igényszintünk ennél szerényebb, akkor további 0,85-ös szorzóval számolhatunk, azaz a költség 320.000 Ft körül várható négyzetméterenként. Ha több munkafázist is kalákában, barátokkal vagy családtagokkal kivitelezünk, akkor ez az összeg tovább csökkenthető.
Ha luxus kivitelre vágyunk, a szorzó 1,50 felett bármi lehet, 1,50-es szorzóval számolva kb. 570.000 Ft-ra rúghat egy m².
Fontos tudni, hogy az építőanyag-árak évente változnak, jellemzően az első negyedévben. Az árváltozások mértékére nem lehet felkészülni, gyakran inflációkövető, de ettől lényegesen eltérő növekedéssel is találkozhatunk. Ha biztosra akarunk menni, célravezető lehet 10%-ot pluszban rászámolni egységesen az anyagköltségekre.
Munkadíjak kalkulálása
A munkadíjak esetén a díjak változása sokkal rapszodikusabb. A szakemberek munkáját meg kell fizetni, ezért ne sajnáljuk ezt a pénzt. A jó hírnevű, megbízható és kiváló minőségű munkát végző szakemberek gyakran drágábbak, de velük biztosabbra mehetünk. Szintén magasabb árfekvésű díjakat tapasztalhatunk a hiányszakmák képviselői esetén.
Ha nem akarunk kompromisszumokat kötni, akkor ezt elfogadjuk. Ha kötünk, akkor lehetséges, hogy később annak a levét isszuk, és ki kell javíttatni egyik vállalkozó hibáit egy másikkal, ezért e tekintetben is érdemes lehet 10% ráhagyással számolni.
Konkrét épület híján ezek a költségnövelési arányok feltételezéseken alapulnak, de megszívlelendők.
Ezt a bejegyzést 2020. szeptember 22-én tettük közzé.
