Milyen szempontok szerint költsük el az állami támogatást?

Előző cikkemből kiderült, hogy januártól több állami támogatást is lehet igényelni a jogosultaknak, melyekből tetőtér beépítés vagy felújítás/átalakítás is finanszírozható. De mi alapján priorizáljuk és valósítsuk meg a teendőket?

A legutóbbi bejegyzésemben mind a tetőtér-beépítés, mind a felújítás, mind az átalakítás esetében is megvizsgáltuk, hogyan lehet az új alaprajzot nulláról megtervezni vagy áttervezéssel létrehozni, tehát az egyes funkciók ideális elrendezéséről olvashattunk.  

A mostani cikk arról fog szólni, hogy milyen szempontok szerint döntsük el, hogy milyen korszerűsítést, átalakítást, felújítást hajtsunk végre, és mi alapján valósítsuk meg ezeket, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló keretet optimálisan költsük el. 

Ebben az esetben nem feltétlenül az esztétikai szempontok kerülnek előtérbe, sokkal inkább a kényelem, az energetikai szempontok, és a megtérülés a mérvadó. Gondoljunk arra, hogy egy ilyen beruházás hosszú távú befektetés, hiszen a modern alapanyagok jellemzően korszerűbbek, környezettudatosabbak, a zöld gondolkodás pedig nem csak a családunk pillanatnyi kényelmét, hanem a bolygónk egészségét, azaz a jövőnket is szolgálja. 

Lakásfelújításnál még a leggondosabban tervezőket is érhetik kellemetlen (és persze kellemes) meglepetések is, hisz mindannyian ismerjük azt a jelenséget, hogy hiába tervezünk mi X összeggel, abból a végén biztosan annak többszöröse lesz. 

Természetesen a rendelkezésre álló vagy igényelhető büdzsé meghatározza, hogy mi mindent tudunk majd véghezvinni, de egy jó tervező bevonásával nem nekünk kell ezen a fejünket törni. Ő fogja tudni megmondani, hogy mire elég az a pénz, amit mi az anyagokra és munkadíjakra szántunk. Nekünk csak annyi a feladatunk, hogy megosszuk vele, mi az, ami leginkább zavaró jelenleg az otthonunkban, min szeretnénk feltétlenül módosítani, és ha még marad pénz, akkor milyen változásoknak örülnénk még a legfőbb problémákon kívül. Az előre tervezés és később a folyamatos, szakember által végzett ellenőrzés a kulcsa annak ugyanis, hogy megnyugtató végeredmény szülessen több kör nélkül.  

Amennyiben fix összeg áll rendelkezésre, akkor ügyes tervezéssel és logisztikával érdemes kintről befelé indulni, és szakaszosan haladni. Ugyanis amennyiben az épületszerkezetek felújítása vagy állagmegóvása megtörténik, akkor a beltér is hosszabb távon marad meg majd eredeti állapotában, és természetesen a rezsi jellegű kiadásaink is jelentősen lecsökkenhetnek. Tehát első körben meg kell vizsgálni, vizsgáltatni a tetőfedés, a tetőszerkezet, a tetőt érintő nyílászárók, ezek árnyékolói, a felülvilágítók, a kémény és a tetőszigetelés állapotát. Amennyiben nincs rendben valamelyik, akkor fontos, hogy azok felújításával induljunk, hiszen ezek több évtizedre szóló felújítási munkálatok.  

Viszont, ha a tetőnk, illetve minden tetőt érintő további szerkezeti elem állapota megfelelő, vagy ezek felújításán és korszerűsítésén már túl vagyunk, akkor most fókuszálhatunk a belső terek felújítására vagy átalakítására, ha a családunk megváltozott igényei ezt diktálják. Ebben az esetben érdemes a festésre, burkolásra, elektromos és gépészeti rendszer felújítására költeni a keretet, ha az alaprajzi elrendezéssel elégedettek vagyunk. Ha szerencsénk van és még marad pénzünk, akkor még pár bútort, gépet is kicserélhetünk, illetve pár új dekor és növény segítségével turbózhatjuk fel a vizuális változást és csempészhetünk némi luxust a terekbe. 

Ha pedig alapvetően elégedettek vagyunk tetőnk és tetőterünk állapotával, és a belső dizájnnal is, de az alaprajzi elrendezés hagy némi kívánnivalót maga után, akkor visszaértünk a már sokat emlegetett előző cikkhez, ami ehhez nyújt segítséget. A cikket ITT olvashatjátok! 

Ezt a bejegyzést 2021. március 28-án tettük közzé.