Öreg ház, nem vén ház

Mai írásunkban azt a kérdést feszegetjük, hogy mit is remélhetünk egy Kádár-kocka átalakításakor, mit hozhatunk ki egy 60 éves épületből. Ennek az kérdésnek a többrétegűsége miatt most csak arra fókuszálunk, hogy egy ilyen épület tetőtere beépítésekor az alaprajz mennyire módosítható.

Szeretném leszögezni, hogy a hazai elvárások szerint épületeinket életkor szempontból különböző módon tervezzük. Vannak időszakos (1-5 év) épületek, vannak rövidebb (5-25) időszakra tervezett és általános (50 év) időtartamra tervezett házaink. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a házak nem „élhetnek” tovább, nem maradnak fenn. A szám azt az életkort jelöli, amit minden körülmények között az épületnek épen, egészségesen ki kell bírnia. Nem karbantartás nélkül, de állnia kell, szolgálnia kell a használóját. Például Téged. 

Így, amikor egy 60 éves Kádár-kockáról beszélünk, valóban egy öreg, de még nagyon sok mindenre alkalmas épületről beszélünk. Nézzük az alaprajzot! 

Ahogy korábbi írásainkban is jellemeztük a Kádár-kockát, most is kijelenthetjük, hogy a többnyire négyzetes alaprajznál a külső falak némelyike, valamint általában egy belső fal nevezhető teherhordónak. Értelemszerű, hogy ezek a falak a helyükön kell maradjanak. Átalakításuk részben lehetséges, de számolni kell azzal, hogy ezen beavatkozások tervezése – építész, tartószerkezeti tervező közreműködésével – és kivitelezése többe kerül, mint például egy nem teherhordó falé. Ez praktikusan azt jelenti, hogy amennyiben egy belső teherhordó falat ki akarunk nyitni, nagy nyílást szeretnénk létrehozni benne, netán el akarunk bontani, akkor olyan utólagos teherhordó szerkezeteket kell beépítenünk a korábbi tömör falba, amik a régi és az új terheket továbbra is hordani tudják. A külső falak átalakítása általában ugyanilyen elven történik, de az esetek többségében ez ritkán fordul elő. Inkább csak egy új teraszajtó vagy nagyobb ablakok beépítése során vetődik fel ez a kérdés, jelenik meg ez az igény. 

Kérdezheted, hogy vajon miért szeretnéd, akarnád a teherhordó falakat átalakítani. Például azért, mert a tetőtérbe feljutást lehet, hogy csak így tudod megoldani kényelmesen, vagy mert a mai életvitelhez egybenyíló nagyobb terek is tartozhatnak. Ilyen lehet egy egyterű konyha-étkező-nappali tér, vagy egy lakótérből induló kényelmes és szép belső lépcső. 

Az alaprajzi átalakítás könnyebbik része a válaszfalak átépítésével függ össze. Többször felmerül ennek igénye, hiszen amikor a padlásteret tetőtérré alakítjuk, a ház helyiségei átminősülnek, a belső rendszer, kapcsolatok megváltoznak és előfordul, hogy bizonyos helyiségek a ház másik részére kerülnek. A válaszfalaknál meg kell vizsgálni, hogy van-e merevítő szerepük, de alapesetben ezek átalakítása vagy éppen elbontása sokkal egyszerűbben megoldható, mint a fent tárgyalt teherhordó falaké. 

A tetőtérbe feljutás, mint kulcskérdés két jellemző választ generál: a belső és a külső lépcső tervezését és építését. Életszerűbbnek látom a belső lépcső kialakítását, de ez helyzettől függ. Nagyon fontos, hogy minden átalakítás során nem csak a földszint és tetőtér összefüggéseit kell vizsgálni, hanem tudnunk kell, hogy az épület alatt hol van pince, illetve az alaptestet milyen erők érik majd az átalakított helyzetben. 

Tapasztalatom szerint a Kádár-kockák tetőterének beépítésekor leginkább az udvar, kert felőli részen alakítjuk át az alaprajzot, a belső lépcsőnek, valamint egy nagyobb, korábban nem igényelt lakótérnek helyet adva. 

Páricsy Zoltán építészmérnök további írásait ITT találod, a honlapját pedig ezen webcímen éred el: https://www.paricsystudio.hu      

Ezt a bejegyzést 2021. november 15-én tettük közzé.