Mindennapjainkban fontos szerepet kap az a helyiség, ahol megpihenünk, álomra hajtjuk a fejünket és újratöltődünk a következő napra. Belegondoltál már, hogy ha napi 6-8 órával számolunk, életed 25-30%-át alvással töltöd? Azaz csak töltenéd, ha a körülmények a hálószobát erre alkalmassá teszik. Megmutatjuk, mely tényezők befolyásolják az éjszakai pihenés minőségét! Jellemzően sok időt, energiát és pénzt áldozunk a falak és a padló burkolására, a színek harmóniájára, az ágy és ágybetét kiválasztására, de vajon mennyit foglalkozunk az alvást befolyásoló külső tényezők kordában tartásával? Ilyenek a fénymennyiség a szobában, a hőmérséklet, a páratartalom és végül, de nem utolsó sorban a csend.
Fénymennyiség
Ha hiszed, ha nem, kutatók feltárták, hogy teljes sötétség szükséges a jó alváshoz, az emberi szervezetben az alvást segítő melatonin hormon csa
k sötétben termelődik. Az elektromos berendezések világító LED-jei, a kintről beszűrődő lámpafény csak hátráltatja a pihenésedet. Mindenképp gondoskodj a besötétítés eszközeiről! A tetőtéri hálószobában a tetőablakokra teljes fényzárást biztosító úgynevezett fényzáró rolók és külső redőnyök is kaphatók, akár az ágyból távvezérelhető változatban is.
Hőmérséklet
A hőmérsékletet érdemes hűvösebbre állítani. Egyénenként eltérő lehet, hogy hány fokban lehet jól aludni, orvosi szempontból optimálisnak a 18-20 Celsius fok közötti szintet tekintik.
Páratartalom
A páratartalom azért kemény dió, mert nem érzékelhető olyan egyértelműen, mint a sötétség vagy a hűvös levegő, az pedig egyáltalán nem jellemző, hogy páratartalom mérővel lenne felszerelve egy lakás. A 40-60 százalékos páratartalom az optimális egy egészséges ember számára, ezt érezzük komfortosnak. Ha túl alacsony a páratartalom, akkor a kiszáradás jeleit veheted észre magadon: száraz köhögés, kaparó torok, száraz szemek. A helyzet javítására párásítót helyezhetsz el a szobában vagy néhány növénnyel egészítheted ki a dekorációt. Ha túl párás a levegő, annak a hosszútávú hatását fogod közvetlenül érzékelni, allergiát válthat ki, penészedhet a fal, a tető, és ez további légúti megbetegedések okozója lehet. A legjobb, ha nyitott ablaknál alszol, és amikor ez már nem lehetséges (túl hideg van kint), akkor lefekvés előtt alaposan szellőztesd ki a szobát. A levegő oxigéntartalma ugyanis éppolyan fontos, mint a páratartalma. Ha nincs elég oxigén a hálószobában, nehezebben fogsz elaludni és reggel kábán, fáradtan fogsz ébredni.
Csend
A csend megteremtése függ a lakókörnyezetedtől, forgalmas városi utcában lévő tetőteredben lehet, hogy nem tudod az összes zajt 100%-ban kizárni, de lényegesen tudod csökkenteni. Legalább annyira, hogy jól tudj aludni.
Ha a tető alatt alszol, érdemes tisztában lenned azzal, hogy kétféle zajjal számolhatsz. Az egyik az, ami a levegőben terjed, a másik pedig az, amely közvetlenül a hálószobád külső térhatároló elemeit (tetőjét) éri.
A VELUX tetőtéri ablakokkal mindkét szituációra találsz üdvözítő megoldást. A járművek zaját, kutyaugatást és más kültéri zajforrásokból származó zavaró hanghatásokat csökkentheted, ha olyan üvegezésű tetőablakot választasz, melynek ún. léghanggátlása (Rw-érték) minél magasabb dB (decibel) értéket mutat. A 30-32 dB általános értéknek számít, ehhez képest a 35-37 dB léghanggátlású ablaknál már lényeges különbséget fogsz tapasztalni, városokba, forgalmas utak mellé ez a jó választás. A 40-44 dB-es szint extrém kimagasló, autópálya vagy repülőtér közelében élők számára javasolt.
A tetőt érő zajhatások az esőkopogás vagy jégeső kopogás formájában jelentkeznek. Ez nem mindennapos, mégis fokozhatod a saját komfortodat, ha már az építkezés, a felújítás során gondolsz erre. A tetőtéri ablakok esőzajcsökkentő üvegezéssel is megrendelhetők, a pihenésedhez szükséges komfortról gondoskodnak.
Ezt a bejegyzés 2020. május 14-én publikáltuk.
