Többletmunka vagy pótmunka?

Ez a kérdés olyan, mintha darázsfészekbe nyúlnánk. Nem elég, hogy az építkezés megterheli a pénztárcádat (is…), ráadásul még azzal is foglalkoznod kell, hogy mi várható még azon túl, amit a Kivitelezővel kötött szerződésedben, a tervek átadásakor tudsz, szeretnél elérni, tisztázni. A többletmunka és a pótmunka kérdése kemény dió.  

Tisztázzuk a fogalmakat! 

 

Többletmunka 

Az a munka, amit a Vállalkozó (Kivitelező) nem vett figyelembe az ajánlat adásnál, de az elvárható műszaki tartalom és a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végeznie. Tehát ez a Vállalkozó kötelezettsége, mert ennek elvégzése nélkül a szerződésben meghatározott célt nem lehet elérni. Tehát nem számít, hogy benne van-e a költségvetésben vagy nincs, Vállalkozónak mindenképpen el kell végeznie, mert a terv szerinti célt, vagy a rendeltetésszerű használatot ezek nélkül a műszakilag szükséges munkák elvégzése nélkül nem lehet elérni. Ilyen eset, amikor a Vállalkozó rosszul számolt valamit és kiderül, hogy több anyag, idő vagy eszköz kell a munka elvégzéséhez, mint amennyit a szerződésben rögzítettetek. Ezért a munkáért Vállalkozó nem kérhet pénzt, pontosabban a Megrendelőnek nem kell/szabad plusz díjat fizetni érte. 

Ilyen munka például, de nem kizárólagosan: 

  • kivitelező kibont valamit és kiderül, hogy több építési törmelék keletkezik, amit szabályosan el kell szállítania, kijelölt telephelyen el kell helyeznie, 
  • egy falban ajtónyílást kell készítenie, de elfelejtette, hogy áthidaló gerendát kell beépítenie előtte, 
  • kiderül, hogy valamit alá kel dúcolni, ideiglenesen meg kell támasztani, de ezt Vállalkozó nem rögzítette a költségvetésben, 
  • bárminek a működéséhez kell még egy alkatrész, egy berendezés, valamilyen anyag. 

 

Pótmunka 

Ez az a munka, amit Te, mint Megbízó, Megrendelő kérsz és eredetileg nem volt benne a tervben, a vállalásban, a költségvetésben. Fontos, hogy a pótmunkákat Vállalkozó akkor köteles elvégezni, ha az nem jelent számára túlzott mértékű terhet. És ugyanennyire fontos, hogy ezt a pótmunkát Neked ki kell fizetned, mert Te kérted. Ez az elszámolás – függetlenül az eredeti szerződés elszámolási formájától /átalánydíjas vagy tételes elszámolás/ – tételes elszámolás lesz, ez alapján kell rendezd a számlát. 

Ilyen munka, mondjuk: 

  • a tervmódosítás során keletkező munka (pl. szeretnél még egy ajtót beépíteni valamelyik falba, de ez nem volt a tervben, így annak bontási, építési és gyártási munkái új tételként jelennek meg), 
  • az építkezés során Általad kért új munkák (pl. kitalálod, hogy milyen jó lenne egy még nagyobb terasz, azt is kéred a Vállalkozótól). 

Az "evés közben jön meg az étvágy” esetéről beszélünk, amikor Te magad szeretnél az eredeti kérésedhez képest többet kapni a Vállalkozótól. Ha a Felek tartalékkeretet is meghatároztak a szerződésben, akkor ez a pótmunka rendezésére is felhasználható. 

 

A ma tárgyalt fogalmakkal, azok szerződéses feltételeivel, kötelmekkel kapcsolatban kaphatunk jogi segítséget. Ez fontos, mert teljesen mindegy, hogy kicsi vagy nagy építkezésről, beruházásról van szó, minden esteben tudnod kell, hogyan rendelkezik erről a törvény, mik a szabályok és hogyan kell eljárnod ezen ügyekben. A témával például a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól) is foglalkozik, de az alábbi linkek segítségével is tájékozódhatsz: 

 

Egy építkezés során sok meglepetés érhet. Remélem, ez a kérdéskör már nem lesz az! 

 

Páricsy Zoltán építészmérnök további írásait ITT találod, a honlapját pedig ezen webcímen éred el: https://www.paricsystudio.hu


Ezt a bejegyzést 2023. április 26-án tettük közzé.