Várható változások 2023-ban

Év elején mindig izgalmas megsejteni, vajon mi lesz az új évben. Persze most nem a sok, ilyenkor szokásos – többnyire be nem tartott – fogadalomról beszélek. Építési trendekről, szemléletváltásról, építési folyamatokról gondolkodva szinte biztosak lehetünk abban, hogy ebben az évben sok minden másképp lesz, mint eddig. Mire gondolok? 

A tavaly előtérbe kerülő és remélhetőleg nem tiszavirág életű környezettudatosság, mint szemlélet, viszonyulás szinte biztos, hogy erős hatást gyakorol az építési gyakorlatra, tervezésre így az egész építőiparra. Jó lenne azt gondolni, hogy az emberek értelmesebben és felelősségteljesebben állnak majd az épített környezetükhöz, házaik használatához és a benne folyó életüket is mértékletesebben és okosabban tervezik, gyakorolják. Bárcsak így lenne! Praktikusabb, életszerűbb megközelítés, ha a mindennapjainkat érintő, zsebünket is terhelő drágulásból, inflációból, az energiaárak alakulásából indulunk ki. 

Mindenki ki tudja számolni, hogy azt az életszínvonalat, amit megszoktunk, nem lehet ugyanazon módszerekkel, szokások mentén fenntartani. Képtelenség hosszútávon olyan rossz minőségű, nem jól hőszigetelt, épületfizikai értelemben is katasztrofális épületállományt kezelni. Egészségtelen környezetben pusztító módon élni. Feleslegesen hulladékot termelni, mindent egyszeri használat után kidobni, mindig mindenből azonnal újat venni. Másképp fogalmazva: nem tudunk annyit fűteni, akkora házakat építeni és fenntartani, mint eddig. 

Véleményem szerint ez az év – jó esteben – a kijózanodás éve lesz. 

Természetesen nem valami alkohol általi befolyásoltság megszűnésére gondolok, hanem arra, hogy külső kényszerek hatására kénytelenek leszünk gondolkodni. Gondolkodni azon, hogy miért pazaroltunk eddig, miből és hogyan lehet, kell kevesebbet fogyasztanunk, mi az, ami valóban szükséges egy értelmes és felelősségteljes élethez. Hogyan gondoskodjunk épületeinkről? Miként legyen rendszeres gyakorlat az épületek karbantartása? Mikor és mire kell figyelnünk, költenünk ahhoz, hogy hosszútávon gazdaságosabban tarthassuk fenn, amink van. Legyen az ház, gépjármű vagy bármi, amit megszoktunk, ami az életvitelünkhöz szükségesnek gondolunk. De továbbmegyek. Mi az, ami az életminőségünk javításához feltétlenül kell? 

Számtalan kérdést fogalmazhatunk meg. Jól tesszük, ha erre időt szánunk. Át kell gondolnunk, hogyan lehet megtartani, átalakítani, ami már megvan. Nem lebontani a házakat, hatalmas mennyiségű hulladékot termelni, aztán energiazabáló folyamatokkal új építőanyagokat gyártani és ezeket új épületekbe tervezni, építeni. Mik azok az apró lépések, amik minőségi javulást eredményeznek? Ezek megtalálásához le kell lassulnunk. Idő kell hozzá, hogy ezeket kitaláljuk, felfedezzük, és átgondoljuk. Borzalmas kényszer alól kell kibújnunk, rá kell jönnünk, hogy az a rohanás, amit automatikusan megélünk, rossz irányba vezetett bennünket. Irányt kell váltanunk és meg kell találjuk ismét a helyünket a világban. 

Az energiaárak, a telek- és ingatlanárak felfoghatatlan iramú emelkedése, a zöldterületek védelmének itt ott megfigyelhető jelei, az eddig célként hirdetett mobilitás viszonylagossága rá kell, hogy döbbentsen bennünket arra, hogy az épületek átalakítása valódi megoldás. Minőséget és nem mennyiséget szem előtt tartó hozzáállásra van szükség. 

Kisebbet, gondosabban, élhetőbben, természetesebben! Erre számítok és ebben reménykedek. 

Páricsy Zoltán építészmérnök további írásait ITT találod, a honlapját pedig ezen webcímen éred el: https://www.paricsystudio.hu        

Ezt a bejegyzést 2023. január 21-én tettük közzé.