Energetikai korszerűsítés: hogyan lehet energiahatékonyabb és értékállóbb az ingatlan?

Az energetikai korszerűsítésekkel kapcsolatban általában az egyszeri, de nagyobb összegű kiadás jut eszünkbe, viszont érdemes pár lépést hátrébb lépni és teljes egészében is megfigyelni a képet. A korszerűsítések befektetések, amikre az elején kell nagyobb összeget költenünk, de közép és hosszú távon bőven megtérülnek. Sőt, akár 50%-kal is többet érhet tőle az ingatlan. Lássuk, miket érdemes korszerűsíteni és mihez kaphatunk állami segítséget! 

Energetikai korszerűsítésekkel csökkenthetjük az ingatlan energiafelhasználását, ezáltal lefaraghatjuk a rezsiköltségeinket. Ha valaki belevág a felújításba, de hiányoznak hozzá az anyagiak, érdemes követnie az állam lakosságnak szánt energiahatékonysági pályázatait, melyekkel akár 0%-os hitelhez vagy vissza nem térítendő állami támogatásokhoz lehet jutni.  

Kezdjük az alapokkal: mi fán terem az energiahatékonysági szint 

Ebben a cikkünkben részletesen körüljártuk, hogy mit érdemes tudni az energiahatékonysági szintekről és hogyan, miképp léphetünk szintet otthonunkban. A Zöld Otthon Program keretében fix, nem több mint 2,5%-os kamatozású hitelt lehet felvenni minimum BB energiabesorolású, 90 kWh/m2/év primerenergia-felhasználást nem túllépő ingatlanokra. Eladóként, ha biztosítjuk a vevők számára ezt az energiaszintet, azzal magasabb vételárat határozhatunk meg, vevőként pedig élhetünk a piaci hiteleknél jóval kedvezőbb zöld hitellel. A programról részletesebben ebben a bejegyzésünkben írtunk.  

Ezekkel a korszerűsítésekkel számoljunk régi ingatlanoknál 

Kádár-kocka vagy más, régi házak vásárlásakor épületszerkezeti korszerűsítésekkel kell számolni. A legfontosabb talán mindközül a megfelelő szigetelés. Ahogy ebben a cikkünkben írtuk, a falak, a padló, a lábazat, födém és tető megfelelő szigetelésével sokat foghatunk a rezsiköltségeken, főleg a fűtésszezonban. Emellett az ablakok, tetőablakok cseréjével is sokat javíthatunk az energiahatékonyságon. Tetőablakok cseréjére ráadásul az otthonfelújítási támogatással is élhetünk. Így féláron cserélhetjük le az ablakokat, a tetőtér energiaszintjén pedig rengeteget javíthatunk vele. Épületgépészeti szempontból a fűtőtest cseréje, magasabb hatásfokkal működő kondenzációs kazánra váltással javíthatunk a fűtési teljesítményen. A fűtés és hőszigetelés persze oda-vissza hatnak egymásra. Hiába van szuperhatékony fűtőberendezésünk, ha a régi tetőablakokon távozik a felszálló meleg, és ugyanez igaz fordítva is. Ha nagyobb összeg is a rendelkezésünkre áll, akkor családi házak esetén a napelemmel kombinált hőszivattyús rendszer egy komoly beruházás, de kétség kívül manapság az egyik leghatékonyabb, kifejezetten energiahatékony mód a fűtésre és melegvíz-ellátásra.  

A napelem a jövő 

A tavalyi és idei év a napelempályázatokról szól(t). Most akár 50 vagy 100%-os állami támogatásra is pályázhat a lakosság. Az ezzel termelt energiahatékonysági és pénztárcabarát mivoltát senkinek sem kell bemutatnunk, azzal viszont számolni kell, hogy régi házaknál a tetőszerkezet nem biztos, hogy alkalmas a napelem felhelyezésére. Ilyenkor nem kell egyből tetőcserére gondolni, a tetőszerkezet megerősítése is elegendő lehet.  

Egy szónak is száz a vége, az ingatlanpiaci kereslet, a külső, makro környezetből érkező előírások és szabványok, állami támogatások is a zöld otthonok felé irányítják a lakosságot. Minél energiahatékonyabb egy ingatlan, annál kevesebb a rezsije. Mivel ezek a beruházások, a munkadíj és alapanyag nem valószínű, hogy olcsóbbak lesznek, így érdemes a kínálkozó korszerűsítési lehetőségekkel, támogatásokkal élni. Ezzel nemcsak a környezetünknek segítünk, de havi szinten is sokat spórolhatunk, eladó oldalról, pedig sokat nőhet vele az ingatlan értéke. 

Ezt a bejegyzést 2022. március 2-án tettük közzé.