Rávághatnánk a választ, hogy igen. Azonban elég egy kicsit mögé gondolni, máris kiderül, hogy a válasz nem. Ebben a bejegyzésben most arra világítunk rá, mivel járna, ha állandó hőmérsékletet biztosítanánk otthonunkban és hogy miért nem szükséges és egészséges ez. Tarts velünk!
Ma már számos tanulmány elérhető a termikus környezet és az ott élők egészségügyi állapotának összefüggéseiről. A belső tér (otthon, iroda, iskola, ahol huzamosabb ideig tartózkodunk) befolyásolja a koncentrációs képességünket, a feladataink elvégzésének hatékonyságát, közérzetünket és aktivitásunkat egyaránt. A monoton, egyenletes hőmérséklet csökkenti a szervezet ellenállóképességét, legyengít, és mérsékli a hőmérséklet-változásokhoz való alkalmazkodásunk képességét. Erre pedig szükségünk van, hiszen a külső hőmérséklet akár egy napon belül, akár évszakonként is jelentősen változik.
Az állandó beltéri hőmérséklet negatív hatással lehet az egészségünkre. Az azonos hőmérséklet ugyanis feltételezi, hogy megspóroljuk például a szellőztetéseket. Az elhasznált levegő oxigéntartalma alacsonyabb, míg széndioxid-tartalma magasabb az egészségesnél. Ez megnehezíti a koncentrációt, csökkentheti a teljesítményt például otthoni munkavégzés vagy tanulás esetén. Ráadásul, ha nem szellőztetünk, a beltéri levegő páratartalma is magasabb lesz a normálnál. Ez hosszú távon akár penészedéshez vezethet, ami pedig légúti megbetegedések, asztma és egyéb kellemetlenségek kialakulását idézheti elő. Az állandó hőmérséklet megtartásához valószínűleg az ablaküvegen át bejutó természetes fényt is gátolni kellene. A sötét viszont szintén az előzőekben említettek táptalaja, sőt, a depresszió kialakulásának kockázatát is növelheti.
Az állandó hőmérséklet helyett az emberi test számára kedvezőbb a váltakozó hőmérséklet. Nappal, aktív vagy passzív időtöltéshez (munkavégzés, tanulás, játék stb.) általában 22-24 fok körüli hőmérsékletet érzünk komfortosnak. Ugyanakkor a jó és mély alváshoz, nyugodt éjszakához általában 18-20 fok körüli hőmérséklet az ideális. A 20°C körüli beltéri hőmérséklet serkenthet olyan testi folyamatokat, amelyek segítenek megelőzni az elhízást (forrás: van Marken Lichtenbelt et al., 2009; Bluessen,2013). A konyhában jellemzően elegendő alacsonyabb hőmérsékletet biztosítani (20°C alatt), hiszen egyrészt a főzés/sütés, mosogatás során hőt és párát termelünk, másrészt jellemzően aktív mozgásban vagyunk. Ezzel szemben a fürdőszobában többnyire komfortosabb és egészségesebb a meleg. Ezekből is látszik, hogy akár napszaktól, tevékenységtől függően is más és más hőfok lehet az ideális. Csak úgy, mint az élet bármely területén, szükségünk van érzéki és fizikai stimulációra, ingerekre. Ennek egyik eleme lehet a hőmérséklet változása is (persze nem szélsőséges kiugrásokra gondolunk). Természetesen ezek az ajánlások, „normák” egyénenként eltérő: vannak, akik jobban kedvelik nappal is a hűvösebb közeget, míg van, aki a befűtött lakásban is melegítőt és vastag zoknit igényel. Idősebb korúak jellemzően már a meleget jobban kívánják. A levegő páratartalma is befolyásolja a hőérzetet. Általában az optimális páratartalom esetén ugyanazt a hőmérsékletet melegebbnek érezzük.
Megvannak a hátrányai az állandó szélső értékű hőmérsékletnek is. A tartósan alacsony hőmérsékleten például könnyebben megbetegszünk. Viszont a tartós meleg nehezíti a koncentrációt, álmosító hatású lehet. És akkor arról még nem is tettünk említést, hogy a kinti és benti levegő közötti nagy különbség megterheli a szervezetet.
Összefoglalva tehát az sem jó, ha túl meleg van, és persze az sem, ha túl hideg. Szervezetünk számára akkor kellemes a beltéri klíma, ha az olyan hőmérsékletű, amiben a szervezetünknek nem kell a hőleadást vagy hőtermelést erőteljesen fokoznia. Valamilyen mértékű hőszabályozás természetesen mindig van, hiszen alkalmazkodnunk kell a hőmérséklet ingadozásához, azonban ennek mértékén van most a hangsúly.
Kapcsolódó bejegyzéseink:
- Mi köze van otthonunk hőmérsékletének a produktivitásunkhoz?
- Az állandó, kellemes hőmérséklet helyett a kisebb ingadozásokat szeretjük
- Az állandó beltéri hőmérséklet hatásai
Ezt a bejegyzést 2022. december 4-én tettük közzé.
