Az állandó beltéri hőmérséklet hatásai

Az sem jó, ha túl hideg van a lakásban, az sem jó, ha túl meleg. Vajon az lenne az ideális, ha mindig állandó hőmérséklet uralkodna beltéren? A válasz erre is egy határozott nem. De akkor mit tegyünk? Cikkünkben ezt a kérdéskört vizsgáltuk. 

Alapvetően mindenkinek más a hőérzete, hőkomfortja, így nincs egy egységes recept arra vonatkozóan, hogy milyen az ideális hőmérséklet. Talán a közös mindenkiben a meleg szeretete. Attól függően, hogy kinek hány fok körül alakul a kellemes hőmérséklet, jó, ha nem kényelmesedik bele és próbálja állandóan fenntartani ezt a hőmérsékletet.  Ugyanis a zárt térben és viszonylag állandó hőmérsékleten töltött idő negatív hatással lehet az egészségre. Gondoljunk csak bele, hogy az állandó hőmérséklet fenntartása milyen körülmények között lehetséges. Feltételezi, hogy minimális a légcsere, hiszen az állandó ablaknyitással megindulna egy áramlás, ami a napszaktól és évszaktól függően hűti vagy fűti a lakást. Sokan követik el ezt a hibát, ahogy a téli, úgy a nyári hónapokban, azért, hogy ne hűljön le a kellemesen befűtött lakás vagy fordítva, ne melegedjen fel a lehűtött lakrész.  

A szellőztetés hiánya hosszú távon megviseli szervezetünket és negatívan befolyásolja élettani folyamatainkat. Rövid távon pedig dekoncentrálttá tesz, csökkenti hatékonyságunkat, álmosít és lassabban tudunk tőle tanulni, dolgozni. A szellőztetés további hatásairól ebben a cikkünkben írtunk. Míg itt abban segítünk, hogyan lehet hatékony a téli szellőztetés. Itt pedig a nyári kánikula idejére adunk tippeket a légcseréhez.  

A szellőztetés elsumákolását nemcsak szerveztünk, de lakásunk is megsínyli. Az otthoni tevékenységek nemcsak a beltéri levegő oxigén szintjét csökkentik, de növelik a páratartalmat. A főzés, mosogatás, teregetés, fürdés, lényegében az egész létezésünk megemeli a lakás belső részének páratartalmát, ami hosszú távon penészedéshez vezet. A penész esztétikai és egészségügyi hatásait pedig senkinek sem kell bemutatni. Persze a szellőztetés hiánya csak egy ok a sok közül, ami előidézi ezt a kellemetlenséget. Ebben a cikkünkben összegyűjtöttük, hogyan lehet ellene küzdeni. Itt pedig tovább boncolgatjuk a téma fontosságát és egészségügyi vonatkozásait.  

Most akkor mi a jó stratégia? 

Egyértelmű, hogy a két szélsőséget kerülni kell.  A túl hideg vagy drasztikus hőmérsékletváltozások légúti megbetegedéshez vezethetnek. Nem jó tehát, ha a kellemesen befűtött meleg otthont drasztikusan lehűtjük, de ami még ennél is nagyobb kárt tud okozni, az a nyári kánikula alatti meggondolatlan klímahasználat. A szervezetet annál jobban leterheli a változás, minél nagyobb különbséggel találkozik a kültéri és beltéri levegőnél. A hideg mellett egyértelműen a benti forróságot is kerülni kell. A kánikulában az éjjeli ablaknyitás és napközbeni kereszthuzatos szellőztetés mellett érdemes a klímát is megfontolni, amivel 20-23 °C között tudjuk a lakás hőjét tartani.  

Tudtad, hogy a kicsit alacsonyabb beltéri hőmérsékleten (körülbelül 20 °C) töltött idő olyan testi folyamatokat stimulál, amelyek segíthetnek az elhízás megelőzésében? Mélyalvás szempontjából is, ha tudjuk, érdemes a 19-20 °C-t tartani a hálószobában, szigorúan lefekvés előtti és felkelés utáni kiadós légcserével társítva.  

Ezt a bejegyzést 2022. május 14-én tettük közzé.