Kádár-kocka: alul vizes, fent beépül. Hogyan?

Mai írásunkban azt vizsgáljuk, van-e összefüggés az épületed alulról való vizesedése és a tervezett tetőtér beépítés között.

Logikus azt gondolni, hogy a „távolság” miatt nem kell ezt a két kérdést együtt kezelni, mégis, az épületed általános műszaki állapota és következményei tekintetében van alapja a felvetésnek. Magáról a tetőtér-beépítésről már írtunk, a vizesedéssel is foglalkoztunk, tehát a téma számodra sem lesz új. 

A talaj felől érkező nedvesség kezelése olyan alapvető feladat, amivel mindentől függetlenül foglalkoznod kell. Az épületed nedvesség szempontból akkor védett, ha ez a védőburok ép, teljes. A házad sehonnan nem ázhat, nem juthat be a talaj felül, a falon, a nyílászárókon vagy a tetőn keresztül víz, csapadék a házadba. A már korábban tárgyalt élettani, páratechnikai kérdésekkel most nem foglalkozunk. Viszont tudnunk kell, hogy a nedvesedő szerkezetek jellemzően sérülnek, állékonyságuk gyengül, eredeti feladatukat az így romló állapotukban egyre kevésbé tudják betölteni. A szerkezetekbe bejutó víz fizikai és kémiai többletterhelést jelent a szerkezet számára, ami stabilitásvesztéssel, keresztmetszet módosulással jár. Tekintettel arra, hogy az alulról érkező víz támadhatja a falakat és a vízszintes padlószerkezetet is, ráadásul az egész ház alátámasztásával függ össze, a helyzetet komolyan kell venned. 

Mielőtt az összefüggéseket taglalnánk, ugorjunk fel a tetőtérbe. Értelemszerű, hogy ha be akarod építeni a padlásteret, akkor a házadnak nem csak a komfortfokozatát növeled, a lakott terület lesz nagyobb, hanem több terhet is teszel a szerkezetekre, így a földön álló, alapokhoz kapcsolódó épületrészekre is. Ez a beépítés – benne több anyag, szerkezet és hasznos teher – mind lejut a lábazathoz, az alaptestekre és magára a talajra. 

Amikor az alulról nedvesedő szerkezetek megkapják ezt a többlet terhet, igénybevételük megnő. Előfordulhat, hogy az eredetileg ezt a többlet terhet elviselni képes szerkezet a vizesedés okán bekövetkező strukturális gyengülés vagy anyagminőségi romlás következtében önmagában is gyengül, így a romló állapotában kapott nagyobb súly, teher értelemszerűen gyorsabb tönkremenetelhez vezethet. 

Fontos, hogy itt nem esztétikai kérdésekről beszélünk, hanem olyan teherbírással, szerkezeti károsodással összefüggő kérdést feszegetünk, aminek helytelen kezelése, elhanyagolása igen nagy kárt okozhat a házadban. 

De mi lehet az oka a vizesedésnek, hogyan álljunk neki a javításnak? 

Most zárjuk ki azt az esetet, amikor egy gépészeti vezeték, egy csatorna, egy eresz hibája okozhatja ezt a nedvesedést. Legtöbbször az eredeti vízszigetelés, talajnedvesség elleni szigetelés hibája, egyes esetekben pedig a hiánya okozza a felázást. Arról, hogy maga a talaj eleve tartalmaz vizet, nedves, nem kell beszélnünk, ezt Te is tudod. Azt kell megakadályozni, hogy ez a víz a szerkezetekbe jusson. Tehát a feladat egy utólagos vízszigetelés korrekt kialakításából áll. Az itt felmerülő lehetőségekről, beavatkozási módokról korábbi blogunkban már írtunk, érdemes visszalapozni. 

Tekintettel arra, hogy a vágyott új tetőtered is a talajon fekvő szerkezetekre támaszkodik, érdemes először a vizesedés kérdését kezelni, és csak utána építeni a ház felső szintjén. 

Kapcsolódó bejegyzések: 

Kádár-kocka: szükséges vizsgálatok, lehetséges felújítások, 1. rész 

Kádár-kocka: szükséges vizsgálatok, lehetséges felújítások, 2. rész 

Kádár-kocka: szükséges vizsgálatok, lehetséges felújítások, 3. rész 

Páricsy Zoltán építészmérnök további írásait ITT találod, a honlapját pedig ezen webcímen éred el: https://www.paricsystudio.hu   

Ezt a bejegyzés 2023. július 7-én tettük közzé.