Hogyan klímázzunk jól a tetőtérben?

Idén a tikkasztó kánikula már a nyár legelső naptári hónapjában megmutatta erejét. A klímás háztartások, tetőterek gördülékenyebben álltak a megpróbáltató napok elé, akik viszont még várják a megváltást, azoknak is hasznos lehet ez a cikkünk, hogy mire eljön a klímafelszerelés ideje, minden más tényező is a hatékonyságot támogassa. Lássuk, milyen buktatói lehetnek a tetőtéri klímahasználatnak és hogyan hozhatjuk ki belőle a legtöbbet!

Ahhoz, hogy megértsük a működési mechanizmusokat és miérteket, érdemes megismerkedni a levegő fizikájával. A meleg levegő felfelé száll, így, ha a lakás többi szintje is klimatizálva van, akkor számolni kell a lentről felkúszó meleggel. A másik forrás, ahonnan a meleg érkezik, az a tetőtér falai, ablakai és mennyezet, azaz a tető. Értelemszerűen, minél hamarabb átmelegszik a tetőtér „kerete”, annál hamarabb adja át a ház a tetőtérnek a kinti hőt. Felújítás során emiatt is érdemes átgondolni a tetőszerkezetet és tető minőségével kapcsolatos kérdéseket, illetve hőszigetelést, ugyanis minél később melegszik át, annál később melegíti fel a benti hőt. Sajnos viszont nem ilyen egyszerű a helyzet, ugyanis minél szigeteltebb a tetőtér kerete, bár annál később melegszik fel, annál nehezebben is hűl le a hűvösebb napokon vagy az éjszakákon. Így sajnos stabilan tartják a kinti meleget, de a benti hideg sem szökik ki olyan gyorsan. Ez egy ördögi körnek tűnik így, de ne feledjük, hogy nem csak a szigetelés, ami nyom a latba! A tetőablakok főszerepbe kerülnek, ha a tetőtér hatékony klímázása a cél.  

Tetőablakokkal a hatékony klímahasználatért 

A mai, új tetőablakok hőszigetelése sokkal jobb, aminek előnyeit a klímázás során igazán jól ki tudjuk használni. Napközben a meleget kint, a hideget bent tudjuk tartani vele, míg az egész éjjelen át tartó szellőztetéssel az oxigénellátásról tudunk gondoskodni anélkül, hogy a tetőtér felmelegedésétől kellene tartanunk. A tetőablakok száma is meghatározó lehet a tetőtér hőmérsékletét illetően. Minél több az ablakfelület, annal több fény jut be a lakásba. Ez a nyári hónapokban a meleget is hozza magával, az év többi részében viszont a világosság és jó közérzetünk záloga. Éppen ezért ne a nyári kánikula miatt döntsünk a kevesebb ablak mellett. Redőnyökkel, külső rolókkal gondoskodni tudunk az erős napfényt kapó tetőablakokról, a nap többi szakaszában pedig élvezhetjük a természetes fényben úszó tetőteret.  

Szellőztetés a kulcs 

Érdemes a tetőablakok helyét és számát szellőztetés szempontjából is jól meghatározni. A kora reggeli és késő esti, éjjeli kereszthuzatos szellőztetéssel gyorsabban tudunk gondoskodni a szükséges oxigéncseréről és nem kell attól tartanunk, hogy pillanatok alatt felmelegszik a tetőtér. Ugyanez a hatás télen is megfigyelhető. Kereszthuzatos szellőztetéssel úgy tudjuk pótolni a friss levegőt, hogy a lakás lehűlésétől kellene tartanunk. A szellőztetés áldásos hatásairól és hatékony módjairól már több helyen is írtunk. 

Klímaválasztás a tetőtérben 

Az eszköz kiválasztásakor a tetőtér paraméterei kulcsfontosságúak. Nem mindegy, hogy egybefüggő tereket vagy különálló szobákat szeretnénk klímázni, mert a levegő áramlása más és nagyban függ a tetőtér paramétereitől. Ez pedig valljuk be, ahány ház, annyiféle tetőtéri elrendezés, falazás és megoldás. Érdemes szakértői helyszíni felmérést kérni, ahol meg tudják határozni, hogy az adott helyiségek és terek hűtését milyen teljesítményű eszközök tudják hatékonyan ellátni. Illetve meg tudják határozni a klíma helyét, figyelembe véve a ferde falsíkokat és azok számát, illetve úgy helyezik el az eszközöket, hogy a későbbi karbantartás se legyen a hozzáférhetetlenség miatt nehéz.  

Klímahasználat a tetőtérben 

Mivel tetőtérben az átlagosnál melegebb van, így a kórokozók gyorsabban és könnyebben tudnak szaporodni. Érdemes olyan klímát választani, aminek párával kapcsolatos funkciója is van, illetve nagyobb hangsúlyt kell fektetni a klímatisztításra. A gyakori szellőztetés is lényeges pont, ami elengedhetetlen a jó minőségű beltéri léthez. A klímahasználat további általános szabályai itt is érvényesek. Ne hűtsük le drasztikusan a tetőteret, mert a hideg levegő bár gyorsabban lehűti a teret, sajnos egyenes út a megfázáshoz, légúti megbetegedéshez. Nem érdemes ezért 24 fok alá állítani a klímát.  

Olvasgatnál még a témában? Ezeket a korábbi cikkeinket ajánljuk: 



Ezt a bejegyzést július 11-én tettük közzé.