Fenntarthatóbb lesz az épület a tetőablaktól?

Az épületek a legnagyobb energiafogyasztók, a teljes energiafogyasztás kb. 40 százalékáért felelősek. Ezért is olyan fontos, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy hogyan tudunk otthonunkban megújuló energiaforrást hasznosítani. A napenergia-nyereség maximális kihasználása és a természetes nappali fény mennyiségének növelése is ilyen törekvések. Nézzük meg, hogyan fonódik össze a tetőablak a fenntarthatósággal!

A magyarországi ingatlanállomány kb. 15 éves lemaradásban van energetikai hatékonyságot tekintve. Napjainkban különösen felértékelődtek az energiahatékonysági korszerűsítések. Ezek részben kötelezőek, hiszen új ingatlan ma már csak „BB” energiahatékonysági besorolású lehet.  

„Meglévő ingatlan esetén eladáskor vagy bérbeadáskor, és minden új ingatlannál a használatbavételi engedélyre vagy a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtását megelőzően energetikai tanúsítványt kell készíttetni. Az energetikai tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiahatékonysága. A besorolás a legkedvezőbb "AA++" kategóriától a legkedvezőtlenebb "JJ" kategóriáig terjed. Az FF kategória jelenti az átlagosat, a "BB" kategória jelenti a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményt. 2021 január 1-jétől csak BB kategóriájú új építésű ingatlanokat lehet használatba venni. Egy új építésű ingatlan megújuló energia (napelem, hőszivattyú stb.) nélkül maximum CC kategóriát érhet el.”

Forrás és további információ: https://www.energetikaitanusitvany.hu/a-tanusitvany  

Másfelől  természetesen egyéni érdek is, hiszen minél kedvezőbb az energiahatékonysága egy épületnek, annál alacsonyabb a fenntartási költsége is, ami az ott élők számára alacsonyabb rezsit jelent, eladás esetén pedig magasabb árat. 

Talán a legáltalánosabb teendő, ami eszünkbe jut ilyenkor, a hőszigetelés. A tető hőszigetelésével kapcsolatosan olvasd el építész szakértőnk előző bejegyzését. Mi most azonban a napenergia és a napfény hasznosítására szeretnénk felhívni a figyelmedet. Mindezek az egyéni érdekek (alacsonyabb rezsi) mellett globális szinten is kulcsfontosságúak (fenntarthatóság, környezetvédelem). A napenergia tiszta, klímabarát, bőséges és kimeríthetetlen energiaforrás. Tudtad, hogy a Nap 1500-szor annyi energiát szállít, mint amennyit ma a világ teljes lakossága felhasznál? 

Már számos korábbi bejegyzésünkben írtunk róla, hogy a tetőablakokkal megnövelheted az otthonodba bejutó természetes fény mennyiségét. A természetes megvilágítás nemcsak azért fontos, mert a nappali, aktív időszakban világosban érezzük jól magunkat, hanem azért is, mert minél több a természetes fény, annál inkább kiváltja a mesterséges világítást. A tetőablak a függőleges, homlokzati ablakhoz képest kétszer annyi természetes fényt enged be, a szintén függőleges ablakfülke/dormer ablaküvegnél pedig háromszor többet. 

De nem csak ezzel járul hozzá az alacsonyabb rezsihez. A napsugarak fényereje mellett a hőerejét is hasznosíthatjuk tetőablakokkal. Persze a nyári forróság idején pont ezért tanácsos a hővédők, sötétítők használata, de az őszi, téli, kora tavaszi időszakban előnyös lehet.  

A VELUX tetőtéri ablak tervezésekor elsődleges szempont, hogy maximális nappali fényt és hőnyereséget biztosítson. Megéri újra cserélni a régi tetőablakokat is: a ma már 18%-kal nagyobb üvegtáblák még több napfényt és hőt juttatnak be a lakásba. Az új generációs VELUX tetőtéri ablakok jobb hőszigetelése mellett az energiahatékonysága is jobb. Ha többet szeretnél olvasni a témában, ajánljunk korábbi írásunkat: Tetőablakokkal az energiahatékonyságért 

A napenergia természetesen több módon is felhasználható az épületek energiaigényének biztosítására, így a fenntarthatósághoz is. A hőnyereség és a természetes nappali megvilágítás mellett napkollektorok telepítésével az áramellátás is kiegészíthető. 

 

Kapcsolódó bejegyzéseink: 

Melyik ablaktípus engedi be a legtöbb természetes fényt? 

Zöld utat a még zöldebb házaknak, otthonoknak! 

A tetőablak tényleg kétszer annyi természetes fényt enged be?

 


Ezt a bejegyzést 2022. október 9-én tettük közzé.