Megoszlanak a vélemények arról, hogy hány fokra érdemes felfűteni a lakást a téli időszakban. Ez egyéni preferencia kérdése. Meg persze számítanak a körülmények és az ott élők szokásai is. Ugyanakkor van néhány általános irányelv, amit érdemes mérlegelni, mielőtt “feltekernénk” a termosztátot.
A lakás hőmérséklete kihat az alvásunk minőségére, az egészségünkre, teljesítményünkre, komfortérzetünkre, és persze a lakásunk állapotára is.
Milyen hőmérséklet számít ideálisnak az alváshoz?
A válasz egyéni szinten is, de kultúránként is eltérő lehet. Vannak, akik csak nyitott ablaknál tudnak aludni, vagy épp fűtetlen helyiségben. Mások pedig a hálószobát is épp úgy, vagy akár jobban felfűtik, mint a lakás többi részét. Vannak, akik inkább lehelet vékony lepedővel takaróznak, mások pedig vastag paplanba burkolóznak. Arra irányuló egyértelmű és konszenzusos iránymutatás nincs, hogy mely hőmérséklet vagy épp ágynemű biztosítja a legjobb alvásminőséget. Ugyanakkor azt tényként kezelhetjük, hogy a túlzott meleg rossz hatással van az alvásra (a CIBSE Guide kutatás szerint 24 fok feletti beltéri hőmérséklet esetén romlik az alvás minősége). Ez különösen az elalvás szakaszában okozhat nehézséget. Éppen ezért lefekvés előtt még érdemes egy nagyot szellőztetni. Ezáltal gondoskodsz az oxigén bejuttatásáról és az elhasznált levegő kiszellőztetéséről, és a hőmérséklet is normalizálódik. Az, hogy hogy alszol, a következő napodat is meghatározza, így érdemes kitapasztalnod, hogy neked mi a legjobb! Persze a jó alváshoz nemcsak az ideális hőmérsékletet kell megtalálni. Nyugodt alvás a csillagok alatt című bejegyzésünkben a sötétség jelentőségéről írtunk. Ha pedig kíváncsi vagy, még mi befolyásolja a durmolást, olvasd el Pihentető alvás álmatlan éjszakák cikkünket is!
Mi a helyzet a produktivitással?
A termikus környezet nemcsak az alvást, hanem a produktivitásunkat is befolyásolja. Azaz kihat arra, hogy hogyan, milyen minőségben és milyen hatékonyan tudjuk elvégezni a feladatainkat. Ideális hőmérséklet esetén nem okoz gondot a koncentráció, képesek vagyunk aktívan figyelni és tanulni, dolgozni. Bár a hibák, tévesztések száma egyes kutatások szerint nem romlik ugyan a nem megfelelő hőmérsékletű helyiségben, ugyanakkor a munkavégzés vagy tanulás tempója és a hatékonysága drasztikusan csökkenhet. Legyen szó akár a munkahelyi vagy otthoni környezetről, ha a normál vagy ahhoz közeli hőmérsékleten (kb. 20-24°C) végezzük a tevékenységet, 10 százalékos teljesítménybeli javulást érhetünk el szemben ahhoz az aktivitáshoz képest, amit hűvösebb körülmények között végeznénk el.*
Mint ahogy a túlzott meleg, a nagyon alacsony hőmérséklet sem ideális. Azon túl, hogy megfázhatunk, felfázhatunk, a didergés csökkenti a komfortérzetünket. A napi fürdőhasználat, sütés, főzés, teregetés, mosás és egyáltalán az otthon töltött idővel napi 10 liter nedvesség jut a lakás levegőjébe pára formájában. Alacsony hőmérséklet és szellőztetés hiányában ez a pára a falakat átnedvesíti, ami a penészgombák megtelepedéséhez és elszaporodásához vezethet. Ez nemcsak esztétikai okok miatt kellemetlen, de az egészségre is káros, ráadásul bosszúságot és költséget generál az elhárítása.
Az eddigiekből az következik, hogy a hálószobában, éjszakára nyugodtan állítsunk be 20 fok alatti hőmérsékletet, a nappali aktivitásnak teret adó helyiségeket pedig 20-22 fokra fűtsük!
*Forrás: Daylight, Energy and Indoor Climate Basic Book (VELUX) - Wargocki és Wyon, 2006;Wargocki és mtsai., 20
Kapcsolódó bejegyzéseink:
- Miért fontos a gyakori szellőztetés a hálószobában?
- A tetőtéri hálószoba két arca: fényben és sötétségben
- Mi köze van otthonunk hőmérsékletének a produktivitásunkhoz?
- Mitől függ hőérzetünk?
- 10 liter nedvességet juttatunk a beltéri levegőbe nap mint nap!
Ezt a bejegyzést 2023. február 16-án tettük közzé.
