egészséges otthon

Mit kell tudni a szükségletvezérelt szellőztetésről?

Laikusként egy épület megtervezésekor nem a szellőztetés az, ami egyből eszünkbe jut, pedig fontos tényező. A szellőztetés iránti igény sok mindentől függ, legyen szó a helyiségben végzett tevékenységekről, ott-tartózkodók számáról. Cikkünkben a szellőztetést és annak szükségességét a számok oldaláról közelítjük meg. 

Logikusan végiggondolva mindenkinek egyértelmű, hogy minél gyakrabban van szellőztetve, és így minél frissebb a levegő egy épületben, annál jobb a beltéri levegő minősége, kevesebb a pára, így elejét vehető a penészedés. Na, de mennyi az annyi? Milyen szellőztetéshez kapcsolódó mutatót érdemes figyelni és milyen érték mellett mire számíthatunk? Lássuk a számokat! 

Ismerd meg az ACH-t! 

Az ACH, azaz „air changes per hour” vagy „air change rate” az óránkénti levegőcserére vonatkozik. Megmutatja az egy óra alatt a térbe érkező vagy onnan kivont levegő arányát a terület térfogatának viszonyában. Ha a levegő a térbe egyenletesen jut be, akkor a mutatószám megmutatja, hogy az adott térben hányszor vagy milyen sebességgel cserélődik óránként a levegő. Az ACH mutatót, azaz levegőcsere sebességet és arra vonatkozó javasolt értékeket gyakran használják sorvezetőként épületek vagy azok szellőztetésének tervezésekor.  

Lakóépületeknél az ACH kiszámítása során olyan tényezőket vesznek alapul a szakemberek, mint az ingatlan alapterülete és lakók száma. Egy téli 0,5 ACH értékű ingatlannál az átlagos szén-dioxid értéke 728 ppm, ami meglehetősen jó érték, míg a relatív páratartalom 42%, ami szintén jónak mondható. Ezzel szemben, ha az ACH 0,3-ra leesik, már 943 ppm a szén-dioxid értéke, ami éppen hogy megfelelő, míg a relatív páratartalom megugrik 59%-ra, ami már nem túl kedvező érték, hacsak nem a penésznek akarunk imponálni.   

Persze az ACH kiszámítása nem a laikus lakó feladata, de ha egy szakértői mérés során ACH mutatóval találkozunk, akkor jó, ha tisztában vagyunk a nagyságrendekkel és azok jelentésével. 

Hogyan javíthatunk a mutatón?  

Gépi, automatizált, vagy kézi, manuális szellőztetéssel. Tetőtér esetén az új típusú, automatizált szellőztetéssel működő VELUX tetőablakok gondoskodnak a levegőcseréről, akár otthon, akár távol vagyunk. Az érzékelő figyeli az időjárást és beltéri levegő páratartalmát, így se az esőtől, de a magas párától nem kell tartani. Manuális ablaknyitásnál pedig a kereszthuzatos szellőztetés a leghatékonyabb, míg fűtési szezonban a gyakran rövid időre, de teljesen kitárt ablakok cserélik ki leggyorsabban a levegőt, a falak és bútorok lehűtése nélkül. Ha tovább olvasnál még ezekről a témákról, akkor az alábbi cikkeket ajánljuk hozzá. Kellemes böngészést!  

Ezt a bejegyzést 2022. március 20-án tettük közzé.