Építkezem, felújítok

Nagy üvegfelületek – tévhitek és tények

Tapasztalataim szerint a legtöbb ember szereti a nagy megnyitású, nagy üvegfelületekkel bíró lakásokat, tereket. Lehet, hogy Te is. Mindig felmerül a kérdés, hogy ezek hogyan befolyásolják az épület, lakás energetikai mérlegét. Jó vagy rossz, ha nagy üvegfelületekkel vesszük körbe magunkat? Szabad vagy nem szabad?

Mint általában, most sem lehet egyértelmű választ adni az általános kérdésre. A válaszhoz ismerni kell az épületet, annak természetes és épített környezetét, tagoltságát, benapozási lehetőségeit. Mégis próbáljuk meg kicsit pontosítani a kérdést, választ. 

A nagy üvegfelületek beépítésének igénye mögött leginkább esztétikai, pszichológiai, komfortérzetet pozitívan befolyásoló szándékok, gondolatok rejtőznek. Biztos Te is töprengtél már azon, hogy milyen jó lenne, ha „lábad előtt heverne” a környezet adta látkép, ha a lakásodban bárhonnan messze látnál és kényelmesen gyönyörködhetnél a táj szépségeiben vagy éppen a városi forgatagban, fényekben. Ki mit szeret. Ugyanakkor sokszor mindezt úgy szeretnéd megtenni, hogy Te magad ne legyél szem előtt, megmaradjon az intim szférád. Ezek az igények természetesek. 

Ha építészeti, műszaki akadálya nincs a nagy megnyitásnak, gondolkodjunk el a következményekről. Nem az üvegfalak árára gondolok. Ezek a transzparens szerkezetek másképp működnek, mint tömör, nem átlátható társaik. 

Az üvegszerkezetek két részből állnak: az üvegezett és a tömör részekből. Utóbbiba a tok, szárny szerkezetei tartoznak. Egyértelmű a tendencia, miszerint egyre filigránabb tokszerkezettel tervezünk nyílászárókat, erősödik az a törekvés, hogy az üveg önmagában jelenjen meg. Az üvegfelületek értelemszerűen beengedik a fényt, miközben a napsütés miatt kialakul az úgynevezett üvegház hatás. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a fény mellett magasabb hőmérséklet is keletkezik ezen terekben. Ezzel a jelenséggel biztos találkoztál már. Az autódban, vagy egy üzlet kirakata mögött érezhetted, hogy a napsütés miatt a kelleténél melegebb van. 

Két jelenséget kell összevetni, amikor az üvegfelület méretéről döntesz: mekkora a hőveszteség és mekkora a hőnyereség ezeknél a felületeknél? 

A hőveszteség annál kisebb, minél jobb az üvegszerkezet hőszigetelő képessége. Ma – most nem részletezve az előírásokat – jellemzően 3 rétegű hőszigetelő üvegezésű szerkezeteket tervezünk és építünk be. Ezek hőszigetelése mindig rosszabb, mint a tömör szerkezeteké, tehát itt megjelenik a lakásodban egy olyan felület, amin biztos, hogy hőt veszítesz. Ugyanakkor – a tájolás függvényében – a már említett hőnyereséggel is számolnod kell, tehát a nagyon nagy mennyiségben és többnyire egész évben a felületre érkező napenergia az üvegen áthaladva hőenergiává alakul. Ennek a hőenergiának a tárolása nem az üveg, hanem a belső szerkezetek, burkolatok, anyagok feladata. 

A túlzott felmelegedés ellen védekezni kell. Egyszerű eszközökkel - mint tetőablakok esetén a redőny vagy hővédő fényzáró róló -, módszerekkel megelőzhető a felesleges hűtés, az ahhoz szükséges energia fogyasztása. Nyitható felületekkel okosan szabályozhatjuk mind a veszteség, mind a nyereség oldalt. 

A válasz tehát: szabad, de az egész épület, lakás energiamérlegének részeként kell az üvegfelületekkel számolnod. Fontos a szabályozhatóság, rugalmasság. 

 

Páricsy Zoltán építészmérnök további írásait ITT találod, a honlapját pedig ezen webcímen éred el: https://www.paricsystudio.hu   

 

Kapcsolódó tartalmak a blogon: 


Ezt a bejegyzést 2023. február 8-án tettük közzé.