Projekt lépések

Repedések és azok kezelése - Elrettentő történetek, avagy mit, hogyan NE csinálj! 2. rész

Mindenki szép, „egészséges” otthonra vágyik. Te is kívánhatsz Magadnak olyan lakást, házat, amiben minden a helyén van, minden szépen és okosan működik. És ez rendben is van. De azt is tudhatod, hogy minden, amit használunk, tehát a lakásod, házad is, folyamatosan öregszik, néha elavul, ÉS MINDIG MOZOG! Izgő-mozgó világunkban az épületek szerkezetei is mozognak.

 

Most persze hátra dőlhetsz, és azt mondhatod, „persze, mozog a Föld”, ezzel semmi baj nincs. De lehet… 

Építészek, statikusok mind azt tanuljuk az egyetemen, hogy az épületek stabilitása alapvető kérdés, épp úgy, mint az ennek megfelelő tervezésük. Szó szerint is és átvitt értelemben is. Azaz mindent úgy kell megterveznünk, hogy az alapozástól a kémény tetejéig, minden, de minden együtt és külön-külön is (nagyjából) azonos mértékben, irányban mozduljon el, a szerkezetek egymástól látványosan ne mozduljanak el, ne csússzanak el, ne süllyedjenek le. A mondatban a „látványosan”-on van a hangsúly. 

Emberünk (úgy tűnik, ebben a sorozatban ő már csak így marad) vett egy házat, megnézte és már töprengeni kezdett annak átalakításán, csinosításán. Figyelmét nem kerülték el a falon található repedések. Ezekről azt gondolta, hogy csúnyák, tehát jobb nem látni őket.  

Nekem régóta úgy tűnik, hogy az emberek nem vesznek tudomást arról, amit nem látnak, vagy amit nem akarnak látni. Tehát, ha „nem nézek oda”, akkor az a valami nem is létezik. És persze vannak a „vagányok”, akiknek semmi sem probléma, különösen, ha azokat el lehet takarni. És akkor előkerülnek a tuti megoldások: glett, festék, tapéta, hőszigetelés és annak burkolata, repedés elé tolt szekrény és még számtalan furfangos ötlet. 

Ilyenkor azt szoktuk mondani, hogy a látszat csal. És ebben az a baj, hogy Emberünket csapja be. Mert a háza nem tudja, hogy ha kap egy „fátylat”, akkor többet nem szabad mozognia. És mivel nem tudja, mozog is tovább. 

A szerkezeti mozgásokról korábban is írtunk. Ezek a talajtól, az alépítménytől, a felmenő szerkezetek típusától, teherelosztásától, mértékétől is függenek. Minden ház mozog. Jól tervezett, jól épített ház minden porcikája egyszerre, ugyanabba az irányba mozdul el, azaz a szerkezeti elemek nem távolodnak el egymástól, nem repednek el. Ha látsz ilyen repedést, akkor annak iránya rámutat a mozgás okának helyére, a repedés tágassága megmutatja az elmozdulás mértékét és ami nagyon fontos, hogy a repedés folyamatos terjedése, szétnyílása megmutatja, hogy az elmozdulás folyamatos-e vagy már ún. beállt állapotú szerkezetekről beszélhetünk. 

Nyilván ennek ellenkezője sem lehet kívánatos megoldás. Amikor Emberünk meglát egy pici repedést és azonnal kiköltöztetné a házából a családját, megkongatja a vészharangot és rohangál fűhöz, fához. Nem, nem kell megijedni. Vannak olyan hajszálrepedések, amik nem komoly szerkezeti hibák, elmozdulások eredményei, hanem kisebb, például hőmozgás okán létrejött repedések. Ezek könnyen kezelhetők, általában festők, vagy Te magad is képes vagy ezek eltűntetésére. 

 

Mit tegyél, ha repedésekkel találkozol? Fordulj Építészhez, Statikushoz, de semmiképpen ne ijedj meg és ne is legyints a látottakra. Jobb, ha szakmai kezekbe kerül a kérdés. 

 

Páricsy Zoltán építészmérnök további írásait ITT találod, a honlapját pedig ezen webcímen éred el: https://www.paricsystudio.hu    

 

Kapcsolódó bejegyzéseink: 


Ezt a bejegyzést 2024. július 29-én tettük közzé.